Való igaz, az olvasás élményét semmi nem pótolhatja, amihez nemcsak a tartalom, hanem a nyomdafesték-illatú papírlapok érintése szükséges. A könyv küzd a létéért mindazokkal együtt, akik ezt megélik-megőrzik, és tovább akarják adni. Leginkább a könyvtárak! Ezek a „tudásdepók” keresik helyüket, létformájukat a XXI. században. Mondják: aki keres, az talál.

Ezt tette a dél-alföldi régió négy városa – Kiskőrös, Izsák, Kecel és Soltvadkert – konzorciumot hoztak létre egy feladat, egy projekt megvalósításához. Ez az együttműködés a kiskőrösi kistérség városi könyvtárainak összehangolt infrastrukturális fejlesztését célozta meg. A tét nem volt kevés: az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege megközelítette a 60 millió 400 ezer forintot!

A „Tudásdepó Expressz” pályázaton elnyerték ezt a szép summát, s a pontosan kidolgozott tervek alapján nekiláttak a feladatnak. Legfőbb törekvésük az volt, hogy a lehető legjobb és legkorszerűbb számítógépes technikát alkalmazzák a könyvtárakban, javítsák a szolgáltatások színvonalát, jobban segítsék az oktatást-képzést, közös internetes portált alakítsanak ki. Ugyanakkor gondoltak a fogyatékkal élőkre is. A látássérültek részt vehetnek felhasználó-képzésben, s korlátok nélkül használhatják a könyvtár szolgáltatásait. S ami a legizgalmasabb: 24 órán át elérhető könyvtári szolgáltatásokat indítanak be. Mondhatni: önkiszolgáló módon.

Hogy ez mit is jelent pontosan? Például azt, hogy az olvasó bármikor tájékozódhat a nála lévő könyv kölcsönzési idejének lejártáról, sőt, meg is hosszabbíthatja azt. Azonkívül előjegyezheti igényét egy – éppen kintlévő – kötetre, dokumentumra.

A közös fejlesztésnek köszönhetően az intézmények koordinálják szolgáltatásaikat. A közös portálon lehet találni helytörténeti adatbázist – a helytörténeti kutató-munkához, digitális tartalmakat, és közös lekérdező felületet nyitnak. Egyszerűbbé válik a könyvtár-közi kölcsönzés is, s az már magától értetődő, hogy elektromos dokumentumok fogadására és szolgáltatására is képessé válnak.

A fejlesztések magukban foglalják, hogy mind a négy város könyvtárában számítógépen tárolják a katalógust, melyhez bárki hozzáférhet. A kialakított közösségi terek segítik az olvasáskultúra népszerűsítését, és az informatikai írástudást – fejlesztő programokkal.

A meglévő oktatóterekben számítógépeket helyeznek el, Soltvadkerten viszont ezt a teret most alakítják ki, ahová 11 terminált állítanak be.

Külön érdekesség, hogy Kiskőrös város könyvtára hozzájut egy olyan munkaállomáshoz, amely alkalmas a szükséges grafikai megoldásokra, weboldal szerkesztésére, adatbázis, digitális tartalmak előállítására is.

Izsákon vonalkódos kölcsönzést vezetnek be, pontosabb és napra kész lesz a kölcsönzés nyilvántartása. Egy új modul biztosítja az SMS-ben történő értesítést, ami gyorsabb, mint a posta.

Kecelen 19 új számítógépet állítanak be, az egyiket tájékoztatásra és hanganyagok hallgatására a könyvtár zenei részlegében.

Bárkiben felvetődhet a kérdés: miként jutott e városok tudomására a pályázat, amit eléggé bonyolult megfogalmazni, összeállítani? Talán kevéssé ismert, de működik olyan cég – az M27 ABSOLVO Consulting – amelyre mindkét témában számíthatnak az önkormányzatok és más szervezetek. Projektmenedzserei még azt is el tudták érni, hogy a jelentős késéssel megkötött támogatói szerződés ellenére a könyvtárak fejlesztései az újonnan elfogadott határidőre – 2010. december 31-re – elkészülnek. Egyöntetű az a vélemény, hogy az M27 munkatársai nagyban hozzájárulnak a szolgáltatókkal való zökkenőmentes párbeszédhez, valamint a határidők betartásához, és jelentős adminisztratív terheket vállalnak át a szervezettől ebben a projektben.

Bizonyára ezek az új, számítógépes fejlesztések sokakat csalogatnak be majd a könyvtárakba – már csak az internet-használat lehetősége miatt is. Hozzátéve azt, hogy mindenütt gondoltak a gyermekekre. Hiszen ők – ahogy mondják mostanság – a technika gyermekei. Sokszor többet tudnak ezekről a masinákról, mint a felnőttek, gyorsabban-könnyebben eligazodnak a számítógépek kezelésében. Mert valljuk be, ma már nem elegendő az olvasás megszerettetéséhez, a könyvtárba járás szokássá válásához a tanítók-tanárok ragyogó személyisége, a könyvek kell „megkeressék” az olvasót. És ez csupán a technika által elképzelhető. A beruházók remélik, hogy a megvalósítás után minél több embert vonzanak majd a huszonegyedik század tudásdepói.