Hirdetés

Aranymisés szónoka, Kozma Imre atya már a szemináriumban felfigyelt kispaptársa, Bolberitz Pál sokoldalúságára. Tanúja volt útkeresésének, személyisége formálódásának, festőtehetségének. Pál atyának, akinek egy alkotása a kötet mellékletében is látható, nem is volt könnyű letennie az ecsetet, de Isten hívásában megértette, hogy a papi hivatásban tud igazán kiteljesedni. Döntésének helyességét igazolja, hogy már második kápláni helyén, a budai Szent Imre-plébánián figyelemre méltó eredményeket ért el, a fiatalok hétfő esti hittanóráin megtöltötték a templomot. Öt év után szemináriumi prefektus lett Esztergomban, majd kétéves római ösztöndíj után már filozófiát tanított ugyanott. A mostani beszélgetőkönyv azonban nemcsak a biztató kezdetek, hanem a teljes életút bemutatását tűzte ki célul – sikerrel. Pál atya remek beszélgetőpartner, közvetlen stílusban, szellemesen, sok humorral válaszolt a szerző kérdéseire. Kiemelte rebellis voltát, azt, hogy csak azok voltak nagy hatással rá, akik nem akarták terelgetni. Szeretettel emlékezett lelki vezetőire, tanítványaira, barátaira, példaképeire, akiknek a hatására lelkipásztorként, filozófusprofesszorként Istenhez vezette az embereket. Érdemes időt szánni az élvezetes és tanulságos portrékötetre.