Hirdetés

A felújítással sok évtizedes adósságot törlesztenek, hiszen Budapest turisztikailag kiemelt, legszebb panorámájú pontján ma a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodnak. Az erőd és környezetének megújítását Fodor Gergely kormánybiztos irányításával a Várkapitányság végzi.  

A fejlesztés előkészítése a terület állapotfelmérésével és átfogó régészeti kutatásával kezdődött, aminek során számos izgalmas történelmi emléket hoztak felszínre a szakemberek. A régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, kéttornyú egyetemi csillagvizsgálónak a falmaradványait. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálója volt, de szerepét csak ötven évig tölthette be, 1870-ben bontották el.

– A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló – mondta Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője. 

A Csillagda déli alapfalainak részlete
Első világháborús légvédelmi ágyú talpazata

A Csillagda alapjai mellett a régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak. A lelet pontos meghatározásába bevonták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák–Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon. Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségen megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp „testvére” ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt az Anjou sétányon. Ők ketten voltak itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól – fogalmazott dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. 

Római kori érem

A régészeti feltárás során kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak. Ezek mind a korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegekből kerültek elő. 

A munkálatok a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos, vonzó és inspiráló állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel.