Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Fabiny Tamás felidézte: a legelső karácsony sem volt idilli, Jézus születését is beárnyékolták a külső gondok, az életveszély, mégis megtörtént a karácsonyi csoda. Idén, alkalmazkodva a körülményekhez, meg kell próbálnunk visszafogottabban, csöndesebben, sallangok nélkül, de talán hitelesebben ünnepelni.

Az élet kényszerű leállása alkalom arra, hogy több időnk legyen önmagunkra és embertársainkra. Ha pedig ezt megvalósítjuk, akkor Istenre is több időnk lesz – vélekedett.

Hozzátette: a távolság nem lehetetleníti el a személyességet, a szeretet sokféle gesztussal, egy telefonhívással, egy levéllel is kifejezhető.

Fabiny Tamás kitért arra: Jézus születésekor az angyal a betlehemi mezőn azt mondta a pásztoroknak, „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz”. A világjárványra használt pandémia görög szó az „egész” jelentésű „pan-” előtag és a „nép” jelentésű „démosz” szó összetétele. A pandémia tehát egyfelől a minden népet sújtó járvány, amelytől most szenved a világ. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy van egy másik pandémia, „egész népnek” szóló örömhír is: Jézus születése.

Korábban írtuk


Az elmúlt időszakról azt mondta: a járvány első, tavaszi hullámában érezhető volt az egyházban egyfajta „fölívelés”. A templomok tíz héten keresztül zárva voltak, az ez idő alatt tartott online istentiszteletek pedig meglepően sok embert elértek, köztük olyanokat is, akik egyébként nem járnak templomba. Ez eleinte szinte eufórikus hangulatot teremtett mind a két oldalon.

A járvány második, őszi ciklusára alábbhagyott a lelkesedés, az emberek elteltek a mindenhonnan rájuk zúduló közvetítésekkel, karanténvideókkal. Ez arra figyelmeztet, hogy nem lehet „kilökni az üzenetet az éterbe”, mondván, majd csak lesz, aki meghallgatja, hanem „vissza kell térnünk az emberek egyenkénti megszólításához”, mert a személyességet semmi nem pótolhatja – fogalmazott.

Elmondta: az online térben kommunikálás minőségi és tartalmi kihívások elé is állította az egyházat. Önmagában az online jelenlét ma már nagyon kevés, attól már senki „nem esik hasra”, ha egy lelkész fent van a Facebookon vagy ha a Youtubon is közvetít egy-egy istentiszteletet. Ha az formailag nem jó, mert például csak alulnézetből látható a lelkész arca, vagy rosszak a képváltások, szakadozik a hang, azt a néző „azonnal bünteti” és otthagyja a közvetítést.

Ezt felismerve a Lutheránus Világszövetség és a magyar egyház is technikai, informatikai, médiaismereti tanfolyamokkal igyekezett az elmúlt időben segíteni a lelkészeknek, hogy megfeleljenek az újfajta kihívásoknak.

Hozzátette: a nehézségek ellenére az online istentiszteletek és a karácsonyi időszak is jó alkalom arra, hogy az egyház megszólítsa „potenciális híveit” is. Reményét fejezte ki, hogy minél többen fedezik fel örömmel magukban kötődésüket az evangélikus egyházhoz, és ezt majd a jövő tavaszi népszámláláskor is „bátran” megvallják.

Fabiny Tamás kitért arra is: a járvány hosszú hónapjai alatt sok területen megfigyelhető a kiábrándultság. Míg az emberek tavasszal esténként tapssal köszönték meg az egészségügyi dolgozók munkáját, az utóbbi időben sokszor igazságtalanok az orvosokkal, ápolókkal és rajtuk vezetik le tehetetlen dühüket. Ezért az evangélikus egyház december 26. és január 2. között hat nagyváros kórházának intenzív osztályára juttat el több ezer ételcsomagot, hogy megköszönje az ünnepek alatt is helytáló dolgozók áldozatos munkáját.

A kórházak vezetésével egyeztetett akcióban a higiénikusan csomagolt vacsora, ebéd vagy desszert mellett a kísérőkártyán a köszönjük szó és egy bibliai levélből vett idézet szerepel: „tudtukon kívül angyalokat vendégeltek meg”.