Félmillió pixel
Célegyenesbe fordult a Liget Budapest projekt részeként épülő új Néprajzi Múzeum. A tervei alapján a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson 2018-ban a világ legjobb középületének választott és Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új intézmény 2022 tavaszán nyitja meg a kapuit.
A Néprajzi Múzeum légies, kitárt madárszárnyakra emlékeztető impozáns épülete nemcsak a Liget Budapest projekt intézményi struktúrájába illeszkedik szervesen, hanem a környék városépítészetéhez is ezer szállal kötődik. 1896-ban éppen itt, nem messze a most épülő intézménytől, a Városligetben rendezett millenniumi kiállítás néprajzi falujában mutatkozott be először az a néprajzi gyűjtemény, amely később a nagy Iparcsarnokban kapott helyet. Az új intézmény a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében épül, amely az Andrássy út létrejötte előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, és a múzeum elkészültével, jövő tavasszal újra a park fontos bejárata lesz. Ráadásul e helyen egy régóta esedékes közterület-rehabilitációra is sor került: a munkálatok 2017-es kezdetéig méltatlan és környezetkárosító módon több mint ezer férőhelyes, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló üzemelt itt. Az egykori Felvonulási tér nem mellékesen az előző rezsim hatalmi reprezentációs tereként működött; ott, ahol egykor tankok masíroztak, ma az új Néprajzi Múzeum áll majd zöldfelülettel és hangulatos promenáddal körülölelve.
Az épület levegős szerkesztésű, gigantikus belső tereiben, lefelé futó és emelkedő széles lépcsősorain sétálunk a tágas, világos, szinte végeláthatatlannak tetsző üvegfalú termek mellett. Az egyik ilyen, hosszanti irányba nyújtózó helyiség ad majd helyet a mintegy háromezer műtárgyat felvonultató Kerámiatérnek, bepillantást engedve az intézmény pazar kerámiagyűjteményébe. Hamarosan készen állnak a tárlatok rendezésére is: nemsokára befejeződnek a szakipari munkálatok, a gépészeti és kiállítóterek építése szintén a végéhez közeledik.
– Az új Néprajzi Múzeumot tervező Ferencz Marcel vezette Napur Architect anonim pályaművével bizonyította, hogy fantasztikus mezőnyben is képesek nyerni. A nemzetközi tervpályázaton indult többek között Bernard Tschumi, az Új Akropolisz Múzeum tervezője és a kaliforniai Google-székházat jegyző BIG is. Kvalitásos épület született, amely megformáltságában, gondolatiságában, arányaiban kiváló és világszínvonalú, ahogyan rendkívüli az a gyűjtemény is, amelynek ez lesz a végleges, méltó otthona – mondja Baán László, a Budapest Liget projekt miniszteri biztosa.
– Több mint ezer ember megfeszített munkájának eredménye az, hogy most itt állhatunk. Az épület ugyanakkor tisztelgés a közeli Hősök tere és Andrássy út mint világörökségi helyszín előtt, miközben méltó az ’56-os forradalom emlékművéhez is. A múzeum zöld kaput nyit a Városliget felé, amelyen át lehet sétálni, vagyis nyitott közösségi térként is működik majd a városlakók számára – összegzi Ferenczi Marcel építész.
A különleges megoldások egyike a homlokzaton körbefutó, közel félmillió pixelből álló fém rácsháló: messziről olyan, mintha fémből vert csipke borítaná amolyan high-tech fátyolként az épületet. A népművészeti motívumok mátrixa magyar és nemzetközi néprajzi motívumok kortárs újrafogalmazása, amelyet egyfajta hibrid megoldással, autógyártásból kölcsönzött technológiával készítettek.
Lassan az épület tetőkertjét is befejezik, a Néprajzi Múzeum magaslatáról, az ívesen emelkedő épületrészről csodás kilátás nyílik a Városligetre – izgalmas a szomszéd házak felső emeleteinek szintjét elérő magasságból körbenézni. Nem elhanyagolható szempont, hogy miközben a múzeum tetején elterülő kertben – változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint hétezer négyzetméteres zöldfelületen – sétálunk, a különleges építészeti gondolatnak köszönhetően maga a kert a Városliget folytatásaként is értelmezhető.
A múzeum a korábbi, Kossuth téri bemutatóhelyénél több mint háromszor nagyobb, összességében közel hétezer négyzetméter alapterületet kapott. A Kárpát-medencéből és a világ számtalan tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjteménye sokat vándorolt az 1872-es megalapítás óta, a Néprajzi mostanáig soha nem működött olyan épületben, amelyet eleve az intézmény igényeinek megfelelően hoztak volna létre.
– Az intézmény jövő tavasszal egy, a múzeum hazaérkezését bemutató látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat Megérkeztünk címmel, amely esszenciaként a legkülönlegesebb tárgyakból mutat be válogatást. Látogatható lesz az interaktív és látványos Zoom tér is, különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egyedi perspektívából tekintve a gyűjteményre – hangsúlyozza Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. A Zoom térben kap helyet például a világ legrégebbi, 1673-ból származó székely kapuja és a másik kuriózum, az egyetlen fatörzsből faragott, hétméteres bödönhajó, amelyet még Herman Ottó gyűjtött 1898-ban, és a Balatonhoz kötődik.
A megnyitás után két lépcsőben nyílik az ifjúsági és az állandó kiállítás. Ez utóbbi az intézmény 150 éves, gazdag, sokrétű gyűjteményéből vonultat fel több mint háromezer műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot. A 2022 őszétől látható válogatás arról mesél majd, hogy a Néprajzi tárgyai miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá, és hogyan lehet e történetileg kialakult anyagot újraértelmezni, érthetően bemutatni. Mindezt izgalmas történeteken keresztül, amelyben tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolata – mint egy textil bonyolult szövedéke – kapcsolódik, fonódik majd össze különleges kiállítási anyaggá.