A világ könyvgyártásának vezető híre volt az a tavaly december 25-i adat, miszerint az amerikai Amazon internetes könyváruház több könyvet adott el aznap elektronikus formában, mint a hagyományos, nyomtatott változatban. A 2000-es évektől folyamatosan terjeszkedő digitális könyvpiac világszerte egyre sikeresebb – a híres író, Paulo Coelho például tavaly ingyen tette közzé két, kiadatlan kisregényét a blogjában, de Stephen Kingnek is jelent már meg csak digitális formában olvasható regénye. A külföldi e-könyvforgalmazók egyre több címet kínálnak, a már említett amazon.com oldalán csaknem 340 ezer, az ebooks.com című honlapon pedig 100 ezer e-könyv megvásárlására van lehetőség. Ez utóbbi felmérése szerint a legnagyobb forgalom egyelőre az Egyesült Államokban zajlik, ahol a regények és az üzleti élettel kapcsolatos írások fogynak leginkább.

A digitális formájú, internetről letölthető, zárt szöveget, azaz az úgynevezett e-könyvet mostanra a magyar könyves szakma is felfedezte magának, a válság hatásai, az egyre nagyobb nyomdai költségek, a fizetőképes kereslet megfogyatkozása miatt ugyanis egyre több kiadó igyekszik új szolgáltatásokkal bővíteni profilját. A régóta működő, ingyenes elektronikus gyűjtemények – a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), a PIM Irodalmi Akadémia, a Hallgatói Információs Központ – hiányos kínálata pedig bőven hagy lehetőségeket a piac számára, különösen a kortárs szerzők műveinek vagy a szakkönyvek tekintetében. Igaz, a kereslet egyelőre inkább a klasszikusokra, illetve a tankönyvekre vonatkozik: a közel nyolcezer művet tartalmazó MEK sikerlistáját például Az egri csillagok vagy A magyar helyesírás szabályai vezeti.

Csinálj könyvet!

Ha lassan is, de kialakulóban van tehát egy réteg, amely nem riad vissza az olvasás képernyős formájától, még akkor is, ha a színes-szagos, megfogható, borítóval és képekkel ellátott könyv élménye nyilvánvalóan nem pótolható.

– Ez nem is cél, hiszen mindkét forma más-más előnyökkel jár – mondja a hazai e-könyv-kiadás úttörőjének számító Typotex Kiadó vezetője, Votisky Zsuzsa, aki új, Interkönyv nevű vállalkozásával jelent meg a magyar piacon. Az Interkönyv lényege, hogy a kiadó által forgalmazott szakkönyvek, felsőoktatási jegyzetek és ismeretterjesztő kiadványok egy része – eddig másfél száz kiadvány – digitálisan, PDF-formátumban is elérhető, és a vásárló megteheti, hogy nem az egész könyvet, hanem csak egy-egy fejezetét veszi meg, ha csupán arra van szüksége. Ez lehetőséget nyújt például a felsőoktatási hallgatóknak arra, hogy a szerzői jogvédelmet is sértő, drága fénymásolás helyett jogtiszta és olcsó módon jussanak hozzá a különböző anyagokhoz.

A digitális szövegek ára így 4 forintot tesz ki oldalanként, ami jóval a szokásos fénymásolási költségek alatt van. A teljes mű esetében kifizetett összeg pedig (3,50 forint oldalanként) mindössze a harmada a hagyományos könyvekének.

– A kiadó pénze így nem a papírban, a nyomdában vagy a raktárban áll, nem beszélve a könyvek árát igencsak felsrófoló ötvenszázalékos kereskedői árrés elhagyásáról. A felhasználó eközben virtuálisan is belelapozhat a kiadványokba, hiszen a tartalomjegyzék és a tárgymutató letöltése ingyenes, a beépített elemző pedig megmutatja az állomány azon fejezeteit, amelyek tartalmazzák a keresett kifejezést – teszi még hozzá a Typotex vezetője. A kiadó idei évi tervei között egyébként szerepel más újítás is: angol, amerikai, orosz szakkönyvek fordításának digitális közzététele.

Persze más könyvesműhelyek is gondolkodnak a technika nyújtotta lehetőségekben, így az irodalmi portálként már jól ismert litera.hu, amelynek egyelőre még tesztelés alatt áll az e-könyvprojektje (ekonyv.konyvkolonia.hu). Ők elsősorban arra a rétegre koncentrálnak, amely egyre kevésbé tudja finanszírozni olvasási igényeit, ezenkívül a magyar nyelvű irodalomhoz nehezebben hozzájutó határon túliakat célozzák meg. A már régebb óta működő Mercator Stúdió pedig közel ezer címet kínál nyolcszáz forintos átlagáron, a honlapon a kissé patetikus, „Éljenek a fák! Ha elektronikus könyvet vásárol, ők is hálásak!” jelmondattal. Egyes kezdő szerzők művei ugyanakkor itt ingyenesen is letölthetők, ami utat mutathat a jövőbeli felhasználási előnyöket tekintve: kortárs szerzők így kiadói házalás nélkül is megmutatkozhatnak a nagyközönség előtt, míg a kiadó számára kevesebb a befektetési rizikó, a vevők pedig már a vásárlás előtt tájékozódhatnak arról, hogy az adott mű valóban érdekli-e őket.

Egészséges egyensúly

Tavaly ősszel ezenkívül létrejött az első olyan hazai kiadó, amely kizárólag letölthető formában kínál műveket, a rengeteg klasszikus mellett körülbelül negyven kortárs szerző írásait is.

– Ez egyfajta „csinálj otthon könyvet magadnak” kezdeményezés, a célnak megfelelően tördelt mű ugyanis otthon kinyomtatható és könyv formában összehajtható – mondja Farkas András, a fapadoskonyv.hu ügyvezető igazgatója.

Ennek számtalan, nemcsak pénzügyi előnye van. A raktározási, nyomdai és szállítási költségek megspórolása mellett például lehetővé válik a művek eljuttatása a kisebb, könyvesbolttal nem rendelkező településekre, vagy minimális költséggel megoldhatóvá válik a szűk körű érdeklődésre számot tartó művek újrakiadása.

Farkas András szerint ez utóbbi esetében különösen megéri a digitális forma, hiszen a nagy kiadók általában nem mernek kockáztatni, és hiába az évi 12-13 ezer újonnan megjelenő mű, ha a kiindulási pont az eladhatóság és nem a minőség.

– Sok olyan értékes mű van, amelyet kevesen keresnek, mégis a szellemi kincs részét képezi – így az ügyvezető. A digitalizált állomány egyfajta antikvár funkciót is képvisel, hiszen a jogtisztán feltöltött művek ettől kezdve a világ bármely pontján örökre megvásárolhatóak. – Ez az üzleti modell csupán egy plusz lehetőséget kínál, nem törekszik a hagyományos könyvek kiszorítására. Amúgy sem hiszem, hogy a papíralapú könyvet teljesen felválthatná az e-book, hiszen egy festményalbum vagy egy útikönyv továbbra is eredetiben élvezhető igazán. De sok regény, szakkönyv, tankönyv esetében igenis lehet ez a jövő – szögezi le.

Ez a modell azért is fontos, mert az utóbbi évek statisztikai mutatói szerint a tudományos munkák, szótárak, lexikonok, felsőoktatási anyagok forgalma drasztikusan csökkent – nem utolsósorban a teljesen elsorvasztott állami támogatási rendszer következtében. Ha pedig nincs dotáció, a nagy kiadók nem szívesen vállalják a szűkebb rétegre való termelést.

Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Gyűjtemény Osztályának vezetője pedig szintén e téren várja a hazai e-könyv-piaci áttörést.

– Azonban még ezen a téren sem tartom elképzelhetőnek, hogy teljesen eltűnjön a hagyományos könyv. Valószínűleg kialakul majd egy olyan arányos eloszlás, mint ami a mozi, a televízió, a videó és az internetes videómegosztók között is létrejött. Az egyszeri olvasmányok, a kézikönyvek, s a hamar elavuló tartalom fog e-könyvként megjelenni, míg az igényes művészeti kiadványok esetében – ahol a könyv egyfajta műtárgy –, megmarad az eddigi forma.

A jövő elkezdődött

Persze nem lenne teljes a kép, ha a hazai e-könyv-kereskedelemhez nem csatlakozna a monitorok villózásának ártalmait megszüntető, küllemükben is könyvhöz hasonlító, úgynevezett e-olvasók kínálata.

Bár a magyar piacon eddig is fellelhető volt például a Kossuth Kiadó által forgalmazott Koobe, most a T-csoport is beszállt a versenybe: a Hanvon N516 modellt nemrég mutatták be. A készülék körülbelül ezer hosszabb szöveg tárolására alkalmas, amelyek a számítógéphez csatlakoztatva tölthetők rá a világhálóról, de a jelenleg körülbelül hatvanezer forintos áron kínált eszközön eleve megtalálható indulásként háromszáz klasszikus, illetve nyolc, ez alkalomra írt kortárs mű. Az olvasó ugyanakkor még messze van a tökéletes digitális álomtól, zavaróak ugyanis a tördelési hibák – a dialógusok például a szétcsúszások miatt nem mindig érthetőek –, a forgalmazó szerint a további fejlesztések mértéke az elterjedéstől, illetve a könyvkereskedések, kiadók együttműködési hajlandóságától függ.

A kizárólag internetes könyvkereskedelemre szakosodott Bookline például már árulja is a masinát, a hozzá kapcsolódó tartalomszolgáltatást pedig az egyelőre viszonylag kevés hazai e-könyv mellett 20 ezer német és angol nyelvű szöveggel erősíti.

A piacon kívül ugyanakkor rengeteg könyvet digitalizál a könyvtári szféra is. Ezt a folyamatot erősíti az a 2005-ben kötött nemzetközi megállapodás, amelynek eredményeképpen létrejött az Europeana nevet kapott digitális könyvtár, ahol mára 4,6 millió könyv, fénykép, újság és könyv vált elektronikusan megtekinthetővé, s a bővítésébe tavaly beszállt a Google is. Ehhez kapcsolódva hirdette meg a magyar kormány a hazai könyvtárdigitalizációs terv megkezdését, amely azonban egyelőre jelentős csúszásban van. A könyvtárak, levéltárak és múzeumok nyomtatott közgyűjteményi anyagának elektronikus feldolgozása még csak a válogatás-előkészítés fázisánál tart, miközben a tízévesre tervezett projekt lassan félidőben jár.

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási terve azonban így is figyelemre méltó, eszerint a MEK honlapján megtekinthetőek lesznek majd olyan ritkaságok is, mint a magyar nyelvemlékek, a hungarológia teljes szakirodalma vagy a Képes Krónika.

Farkas Anita