Fotó: Várkapitányság
Hirdetés

A Hauszmann Alajos tervei alapján készült Szent István-terem a századforduló magyar iparművészetének gyöngyszeme, a Budavári Palota ékszerdoboza volt. Kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. Nem meglepő tehát, hogy a terem enteriőrje az 1900-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott, nagydíjat nyert. A pazar kialakítású helyiség a II. világháborúban azonban teljesen megsemmisült.

Fotó: Várkapitányság

A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját az épületegyüttes déli összekötő szárnyának helyreállításával, és a benne található Szent István-terem újjáépítésével kezdte el a Nemzeti Hauszmann Program megvalósításáért felelős Várkapitányság.A műemlékvédelmi szakemberek 2019 áprilisában falkutatást végeztek, melynek során előkerült például a barokk királyi palota több homlokzatrészlete, számos középkori kőfaragvány és több olyan Hauszmann-kori stukkópárkány részlet, melyek a Szent István-terem előtti folyosót díszítették. A terem alatt lévő előcsarnok falai pedig olyan Hauszmann-kori oszlopokat rejtettek, melyeket feltehetően az 1950-es évek végén falaztak be. 

A munkálatok jelenleg is zajló, utolsó szakaszában már teljes díszében áll az ország legnagyobb, több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles pirogránit Zsolnay-kandallója és a főpárkányon lévő Szent István-mellszobor. A közel másfél tonnás kandalló a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készült el, melynek százhúszféle elemének mintegy 611 darabján hosszú évekig dolgoztak a szakemberek. A munka során az egyes elemeket különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze, a megfelelő súlyelosztás érdekében pedig egy tartós vázszerkezetet is alkottak. A kandallóépítés Strobl Alajos életnagyságúnál is nagyobb Szent István-mellszobrának főpárkányra való rögzítésével fejeződött be, majd ezt követően került sor a tölgy, mahagóni és amerikai diófából készült, sárkánymotívumokal díszített intarziás parketta beépítésére, az aranyozott diófa oldalfal elkészítésére, illetve a látványos, kazettás részekből álló mennyezet beépítésére.

Mindezek után pedig helyükre kerültek a Roskovics Ignác festőművész eredeti, az Országházban ma is látható festményei nyomán készült különleges pirogránit királyképek is, melyek I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla és III. András királyt, valamint Szent Imre herceget, Szent Erzsébetet és Szent Margitot ábrázolják. Az ajtók fölötti szintén pirogránitból készült, több táblából álló faliképek egy-egy történelmi jelenetet idéznek: az egyiken Szent István és Szent Gellért hirdeti a kereszténységet, a másik témája István apostoli megkoronázása és az államalapítás.

Korábban írtuk

Fotó: Várkapitányság

Több évnyi tervezés és formába öntés után már a mennyezeten függ a három különleges, egyenként 150 kilogramm súlyú csillár, illetve helyükön vannak azok a falikarok is, amelyek kialakítása az intarziás padló motívumára rímel: az öt-öt izzó egy sárkányfigurából ágazik ki és csiszolt üvegkövek díszítik. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, melyekről alig néhány minta és archív fotó maradt csak fenn. Ám ezek is elegendőek voltak ahhoz, hogy a szakembereknek sikerüljön rekonstruálniuk az egyes elemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja.

Fotó: Várkapitányság

A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik az eredetivel megegyező rekonstrukción.

Arról, hogy milyen eredménnyel, 2021. augusztus 20-ától saját szemével győződhet meg a nagyközönség.