Hirdetés

Márton Attilát elsősorban jazzszakíróként ismeri a közönség, és valóban igen termékeny szerző, a műfaj szinte az életét jelenti. Új kötete, a Hegyvidéki muzsika azonban nemcsak a jazz, hanem általában a zene szeretetéről szól a pop-rocktól kezdve a klasszikus és a világzenén át a jazzhez kapcsolódó képzőművészeti alkotások és könyvek recenziójáig.

Az írások mércéje mindig az igényesség, a szerző csak a kiérlelt és rendkívül színvonalas produkciókra, a tehetséges, elhivatott előadókra figyel. Könyve műfaji értelemben is kifejezetten sokszínű, egymás után sorakoznak a CD-ismertetők, lemezkritikák, koncertbeszámolók, publicisztikák, interjúk és jazztörténeti portrék. Utóbbiakban bámulatos ügyességgel tömöríti össze egyes muzsikusok mégoly gazdag életpályáját is anélkül, hogy bármi lényegeset kihagyna munkásságukból. Ráadásul nem csupán a zenészek, előadóművészek konkrét értelemben vett produkcióit, de „emberi arcukat” is megmutatja – közérthető, sallangokat kerülő, de annál plasztikusabb stílusban, óriási zenei, zenetörténeti ismeret­anyaggal megtámasztva.

A zenei berkekben egyszerűen csak hivatásos jazzrajongónak nevezett szerző tavaly töltötte be nyolcvanadik életévét. A Hegyvidéki muzsikában imponálóan gazdag életművének csupán egy töredéke olvasható.

Korábban írtuk