A Vulkánházban a látogatók a magma útját járhatják végig, az épület hangulata, színei, szürke és vöröses árnyalatai a vulkanikus kőzetek andezit, bazalt, dácit, riolit a magma és az izzó láva színeit szimbolizálják.

Belépéskor a Föld gyomrából haladunk egyre feljebb a „kürtőben” a felszín felé. A többszintes épületben kevés a természetes fény, a mintegy ezer négyzetméternyi épület belső terei különleges térélményt nyújtanak. A termek közötti terek bemutatják a vulkánok építő és pusztító tevékenységét.

A kiállítás az interaktív felfedezés élményét nyújtja kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kihelyezett rendkívüli földrajzórának, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is helyet ad. A Felfedezőterem a kisgyermekek igazi birodalma, kedvükre kísérletezhetnek, játszva tanulhatnak. Beöltözhetnek a vulkanológusok védőruhájába – amiben mintát gyűjtenek a helyszínen –, tesztelhetik földrengések épültekre gyakorolt hatásait, a gejzír-szimulátornál tanulmányozhatják a vulkáni utóműködés eme különleges jelenségét.

Földünk négy és fél milliárd éves története egybeforrt a vulkáni tevékenységgel. A vulkánok évezredek óta alakítják a bolygók felszínét, építenek és pusztítanak. Ősi félelemforrások. A görög és római mitológiában a tűzhányókat az istenek munkájának tekintették, míg a keresztények a Sátán művének tulajdonították a jelenséget. A tudomány mai állása szerint azok a vulkánok, amelyek tízezer éve nem törtek ki, már inaktívak, de nem lehet teljesen kizárni, hogy egyszer újra aktivizálódnak.

Napjainkban tízezrek élnek a vulkánok közvetlen szomszédságában, így működésük tanulmányozása, a várható veszélyek előrejelzése a társadalom elemi érdeke. Természeti szépségük vonzza a turistákat.

Évezredek óta segíti az emberek boldogulását: építőkövet biztosít, megújuló energiák forrása, a környező területek talajviszonyai kedvezőek a szőlőművelés számára, termékeny talaja földművelésre alkalmas, így az emberek szívesen választják a tűzhányók közelségét lakóhelyüknek. Hazánk híres borvidékeinek egyes területeit, a badacsonyi, tokaji, Ság hegyi, somlói szintén a vulkanikus eredetű talajon érlelt szőlő tette híressé.

A vulkánok megismerésére a kutatások ma is folynak. A világon a legismertebb és legnagyobb veszélyt jelentő tűzhányó a Vezúv, mely a hárommillió lakosú Nápoly fölé magasodik. Felfedezőutunk kezdetén megismerkedhetünk a legfontosabb fogalmakkal, megtudjuk, mit nevezünk vulkanológiának, kik a vulkanológusok, és tulajdonképpen mit nevezünk vulkanizmusnak. Az információs képernyőhöz lépve kiválaszthatjuk a megismerni kívánt időintervallumot, így megtudhatjuk, hogy az adott időszakban mely vulkánok voltak aktívak, melyet a földgömbön pirosan jeleznek. A Föld legnagyobb vulkánkitöréseit csokorba gyűjtötték tudományos részletességgel.

Külön terem foglalkozik a Naprendszer bolygóival, holdjaival. Kiemelve néhány különlegességet. Eldönthetjük, hogy a Marsra, a Holdra vagy az Ióra szeretnénk utazni. Marsutazásunk során láthatjuk az űrhajóból a felszínt, megismerhetjük a bolygó felszínének, légkörének főbb paramétereit. Néhány perc erejéig mi is kutatók lehetünk. A hatalmas képeken, ábrákon a Naprendszer bolygóinak óriási krátereire montírozott Magyarország érzékelteti a méretbeli eltéréseket.

Egyes kráterekben elférne hazánk. Az Olympus Mons Mars 23 ezer méter magas, míg Földünk legmagasabb pontja a Csomolungma 8848 méter. A hőmérséklet és a hangulatvilágítás hatására olyan érzésünk van, mintha a bolygók között sétálnánk és tanulmányoznánk őket.

A moziteremben egy film feleleveníti a vulkáni tevékenység árnyoldalait, a pusztító erőt, mely sok ezer emberéletet követelt az idők során. A forró halál és a hideg halál kegyetlen pusztításokat tud végezni.

Történelmük legnagyobb vulkánkitörései és történetük elevenedik fel, olyan, mintha mi is részesei lennénk. A Vezúv Kr. u. 79-es kitörését – nyolcszáz év szunnyadás után ébredt fel –, Pompei pusztulását ifjabb Plinius örökítette meg Tacitushoz írt levelében, olyan részletességgel, hogy a mai modern vulkanológia számára is tartalmaz értékes információkat. 1902-ben kitört a Mont Pelée a Kis-Antillákon, s a sziget akkori fővárosát, St. Pierre-t elpusztította, és huszonnyolcezer ember végzetét okozta. Csak egy ember élte túl, aki a város cellájában raboskodott. A 2010. március 20-án éjjel kitört izlandi Eyjafjallajökul tűzhányó figyelmeztetés volt a modern társadalomnak, hogy a vulkáni tevékenységgel számolni kell. A sötét hamufelhő nyolc-tíz kilométer magasságba emelkedett, ezzel napokra lebénította Európa légiforgalmát. Egy-egy drasztikus vulkánkitörés ugyanis óriási változásokat idézhet elő. Képes romba dönteni városokat, előidézhet éghajlatváltozást, teljes gazdasági összeomlást.

A XXI. századi ember meggyőződése, hogy dacolhat a természettel, de olykor a természet erői megmutatják, ez mennyire nem igaz. Vannak olyan tűzhányók melyek több száz vagy akár több ezer év után is felébredhetnek hosszú szunnyadásukból.

A Kárpát-medence az elmúlt húszmillió évben aktív vulkanizmus színtere volt. Ebben a teremben terepasztalon kísérhetjük figyelemmel a változásokat, és megismerkedhetünk kutatóival is. A modellek készítése segít reprodukálni a múlt eseményeit, és segíti a megelőzést is, hiszen ha tudják a kutatók, mire számíthatunk, a hatóságok időben kitelepíthetik a veszélyzónában élőket és menthetik, ami menthető. A modelleken figyelemmel kísérhetjük az Etna kitörését, ahol pontosan kirajzolódik a láva útja és a veszélyeztetett terület nagysága. Lépkedhetünk fonatos láván és megismerhetjük a rögös lávát. A recsegő, ropogó lávafolyás hangja élővé teszi a helyszínt.

A Tűzhányóteremben a látogatók megismerhetik a Föld mélyén zajló folyamatokat, a vulkánok formavilágát és építő kőzetanyagaikat. Az Etna kicsinyített mása is tanulmányozható olasz kutatási eredményekkel kibővítve. Néhány kutatási módszert is megismerhetünk: infrahangvizsgálatok, kén-dioxid-kibocsátás mérése, forrásvizek elemzése, légi megfigyelés. A vulkántúra végén felérünk a felszínre, ahol a Ság hegy sziluettje rajzolódik elénk.

A projekt szakmai megálmodója dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, szakmai vezetője Dr. Karátson Dávid földrajztudós, aki komoly kutatási anyagot állított össze a látogatók számára. A központ számos tudományos szakember közreműködésével jött létre. Az épületet Földes László Ybl-díjas építész, Balogh Csaba, Tatár-Gönczi Orsolya, Sirokai Levente tervezte, a belső tervezés és kivitelezés a Narmer Építészeti Stúdió Bt. munkáját dicséri.

Csaplár Lilla