Az ünnepségsorozat délután három órakor a Szent István szobornál megtartandó koszorúzással veszi kezdetét, majd a plébános megáldja az új kenyeret, amely szintén hagyományosan ehhez a naphoz köthető. Ezt követően a dr Révfi Zoltán (Fidesz) által vezetett város polgárai birtokba vehetik az újonnan elkészült Szent István teret, ahol négy órakor Kiss István kerületi esperes szabadtéri hálaadó szentmisét celebrál. Az istentisztelet után a bajai hívek a Szent István-erekje és a Szent Korona másolatával együtt ünnepi körmenetet tartanak. Az ünnepség záróakkordjaként este nyolc óráig a templomban bárki megtekintheti szent királyunk fej-ereklyéjét, valamint a Szent Korona másolatát.

Amúgy a bajai Szent István plébániatemplomról azt érdemes tudni, hogy 1805 és 1809 között épült, mégpedig késő barokk stílusban. Berendezése is ebből a korból, vagyis az 1800-as évek elejéről származik. 1863-ban ugyan leégett, de később újjáépítették, közvetlenül a II. világháború előtt, vagyis 1936-ban pedig teljesen felújították. A bajai templom terveit az a Karl Rösner (1804-1869) bécsi építész készítette, akinek a tervei alapján Kalocsán, vagyis a szomszédos érseki székvárosban is épült egy templom. Kevesen tudják, hogy ezt a két templomot a közös építészmérnökön kívül még valami összeköti. Az érseki székhelyen található, Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai iskolanővérek zárdatemplomának a tornyában ugyanis négy harang lakik, amely közül a legnagyobbat, vagyis a 600 kilogrammos Szent Mátyás harangot a bajai Heller Mátyás öntötte 1856-ban. Mindez a rajta lévő feliratból derül ki. Eszerint a harangot „Baja városa készítette Szent Mátyás apostol védőszentjük tiszteletére, Bartók Mátyás bajai plébános-kanonok adományából, Heller Mátyás által, 1856-ban”.