Filmklub az Arcvonal Kávézóban

A Masszi Kiadó felkérésére Modor Ádám, a Magyar Filmintézet egykori munkatársa indította el a magyar játék- és dokumentumfilmeket vetítő Arcvonal Filmklubot a budapesti Haris közben. Minden páratlan hét péntekén a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország címet viselő vetítéssorozat egy-egy XX. századi magyar filmalkotását láthatjuk, míg páros péntekeken Trianontól a gengszterváltásig sorozatcímmel kaphatunk ízelítőt Gulyás Gyula és Gulyás János történelmi dokumentumfilmjeiből.

A filmklub egyik legfontosabb célja, hogy filmtörténeti jelentőségű alkotásokat mutasson be a közönségnek, köztük olyanokat, mint például az Ének a búzamezőkről, amely 22 évig tiltólistán szerepelt, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem semmisült meg.

– Amellett, hogy igyekszünk a magyar filmek legjavából válogatni, szeretnénk olyan alkotók előtt is tisztelegni, mint Huszárik Zoltán vagy Szőts István – mondja Modor Ádám, a filmklub elindítója. – Érdekesség, hogy az Arcvonalban vetítésre kerülő filmek jelentős része nincs forgalomban, nem kapható, nem kölcsönözhető, sőt a televízióban is csak nagyon ritkán, alkalomszerűen látható. Ha a kezdeményezésünk visszhangra talál a közönségben, terveink között szerepel, hogy emlékezve és emlékeztetve az 1956-os forradalom évfordulójára, az őszi sorozatunkat az ötven évvel ezelőtti szabadságharcot bemutató alkotásoknak szenteljük.

Az egyik ilyen világhíres, az Arcvonal Filmklubban már bemutatott alkotás volt Szőts István Emberek a havason című stílusteremtő műve, melynek sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy az itthoni filmgyártásban akkor még megszokott műtermi jelenetek helyét átvették a szabadban forgatott képkockák. A Nyírő József novellájából elkészült forgatókönyv az idilli természeti, havasi képek segítségével még közelebb hozta a nézőkhöz az erdélyi havasok lakóinak életét. A hazai siker mellett a film 1942-ben elhozta a velencei filmfesztivál fődíját is. Az Emberek a havason csak egy példa Szőts István bemutatásra került, illetve kerülő műveiből, hiszen másik játékfilmje, az Ének a búzamezőkről mellett láthatjuk a Kövek, várak, emberek című rövidfilmjét is, amely Hollókő filmes felfedezése volt az ötvenes évek közepén.

A Filmklub látogatói amellett, hogy nagyszerű alkotásokat és rendezőket ismerhetnek meg, a filmekben olyan színészlegendákkal is találkozhatnak, mint Jávor Pál és Karády Katalin a Valamit visz a víz című filmben, vagy Gombaszögi Ella, Perczel Zita, Kabos Gyula és Ráday Imre, akik Székely István Lovagias ügyében nyújtottak felejthetetlen alakítást. A páros péntekeken a Trianontól a gengszterváltásig címmel vetített dokumentumfilmsorozat a Gulyás testvérpár előtt tiszteleg. A kommunista önkényuralmi rendszer számára kínosan szókimondó dokumentumfilmeket készítő testvérpárt Szolzsenyicin után szabadon már a 70-es években Gulyás-szigetcsoport néven emlegették a valóban társadalomkritikus értelmiségiek. Gulyás Gyula és Gulyás János megrázó dokumentumfilmjeikben a feldolgozandó témát teljesen körüljárják, arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülő emberek személyes sorsa teljes egészében kibontakozhasson, s igyekeznek az adott ügy minden lényeges összetevőjének és szereplőjének utánajárni, majd az ellentmondó véleményeket szembesíteni egymással. Ezt pedig úgy próbálják elérni, hogy a felvett anyagot megmutatják minden érdekeltnek, akik így tovább bővíthetik azt a másik megszólalóra adott reagálásukkal. Vagyis ez azt jelenti, hogy amíg a dokumentumfilm el nem készül, mindenkinek joga van a saját nézőpontja szerint alakítania azt. Ebből következik az is, hogy alkotásaikból teljesen hiányzik az előre megírt forgatókönyv, nincsenek előre megbeszélt, szájba adott mondatok. Ez természetesen egyfajta kockázat a filmesek számára, ám garanciát is jelent a hitelességre.

Gulyás Gyula egyik ilyen hiteles filmje a Tanítványok címet viseli. Az alkotás egy kisvárosi iskola diákjainak a tanári önkény elleni lázadásáról szól, s a cenzúra egy emberöltőn keresztül megakadályozta, hogy moziban vetíthető nagyjátékfilm lehessen belőle. A filmklubban a testvérpár filmjei közül láthatjuk például a szovjet hadifogságból csaknem ötven év után hazatért Kulcsár Antal történetét „Kárpótlásra az jogosult…” címmel, a magyar falurombolást bemutató Vannak változások… című alkotást, vagy A magyarok és az első világháború című, négy filmből álló sorozatot is, melyben az utolsó pillanatban sok, orosz frontot megjárt katonát szólaltattak meg.

Ismerve azt, hogy a „szórakoztató kikapcsolódást” reklámözönnel a közönségre zúdító kereskedelmi televíziók a dokumentumfilmekben nem látnak üzletet, és a közszolgálati adók is egyre ritkábban, az Arcvonal Filmklub hiánypótló feladatot vállalt magára.

Kádár István