Az egyház október 8-án ünnepli a Magyarok nagyasszonyát. Sokan talán nem is ismerik az ikonográfiáját, mert nem egyszerűen egy „átkeresztelt” Szent Szűzről van szó. Vaszary Kolos hercegprímás a Millennium évében kérte és kapta meg az engedélyt a pápától az ünnep felvételére a naptárba. A Napba Öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae máig érvényes alakja: a Boldogasszony fején a magyar Szent Korona van, a karján ülő Kis Jézus helyére az országalma, másik kezébe az ország jogara került.

Isten éltesse

Déneseket, Ábrahámokat (9.), Gedeonokat (10.), Brigittákat, Gittákat, Eteleket (11.), Mikeseket, Miksákat (12.), Kálmánokat, Edéket, Edvárdokat (13.), Heléneket, Alánokat (14.)

Vallási ünnepek

Magyarok Nagyasszonya (8.), Dénes vértanú püspök (9.), XXIII. János (11.), I. Kallixtusz pápa (14.)

Csillagos égbolt

A Nap október 8-án 6 óra 52 perckor kel és 18 óra 10 perckor nyugszik. A Hold növekvő fázisban 10 óra 42 perckor jön föl és 20 óra 14 perckor már lebukik a horizont alá. 10-én földközelben lesz, így jól látható. A Merkúr megfigyelésére november 8-ig kell várni, a Vénusz egyre magasabban ragyog az égbolton, a Mars a hajnali órákban látható a keleti égen, a Jupiter az éjszaka második felében feltűnő a déli égen. A Szaturnusz láthatósága egyre romlik, az Uránusz egész éjszaka látható, a Neptunusz az éjszaka első felében. A hó 12-én három Jupiter-hold – Callisto, Europa, Io – árnyéka látszik a bolygón.

Népi hiedelmek

Csízió: „Örömmel szántom a földet és bevetem,/ Esztendőre, hogy bő aratásom legyen./E hó ismét előhozza a hideget,/ azért szobám fűzni sok fát is készítek.”

Hankó Ildikó