Nagyboldogasszonykor – augusztus 15-e – valaha Mária édesanyját, Szent Annát ünnepelték, csak később lett Mária-ünnep. A néphit szerint Mária születésénél megjelent Gábriel arkangyal is. Tápén a jámbor asszonyok kimennek a Tisza-partra napkeltét várni, mert akinek „érdeme van rá”, az megláthatja a felkelő Napban Máriát. A „két asszony” – Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony – közéhez számos gazdasági hiedelem kötődik. Az őszi vetés kezdetét is ehhez a naphoz kötik, előtte megszentelik a vetőmagot. A Balaton környékén a vetőmagot kiteszik a hajnali harmatra, hogy később ne üszkösödjön meg és jó termést hozzon.

Mária névünnepe szeptember 12-e. Először Bécs török alóli fölszabadításának napján bukkan föl, 1683. szeptember 12-én. A hadisikert Mária közbenjárásának tulajdonították. A székelyföldi Torja búcsúünnepe Mária nevenapja.

Csillagos égbolt – Telehold

Szeptember az első „emberes” hónap, a nap 5 óra 01 perckor kel és 19 óra 25 perckor nyugszik. A Hold növekvő fázisban elhagyta az első negyedet, a hó első napján 10 óra 23 perckor kel és 20 óra 38 perckor nyugszik. A bolygók közül a Mars éjfél után látható a keleti égen, a Jupiter az este nagy részében vizsgálható, föltűnő égitest a déli égbolton. Az Uránusz egész éjszaka látható a Halak csillagképben. A hónap 12. napján, 19 óra 27 perckor áll be a telehold fázisa a Halak csillagképben.

(hankó)