Felfedezőtúrák Teleki Sámuel nyomdokain

„Ésszel járom be a Földet” olvasható a felirat a patinás múlttal rendelkező Magyar Földrajzi Társaság jelképén. A gondolat, amelynek jegyében a napokban megalakult Teleki Sámuel Felfedező Klub létrehozása megfogant, a világ számos táján nem lenne újdonság, hazai viszonyaink között mégis eredetinek számít. Az utazás ugyanis, amit a fogyasztói társadalom tömegturizmusa árucikké alacsonyított, minden korban valami új megismerését, az addigi ismeretek gyarapítását szolgálta. A felfedező klub által szervezett utakon részt vevők viszont úgy járhatják be a földet, ahogyan az keveseknek adatik meg, ismét megbecsülést szerezve ezáltal az örökké kíváncsi, kalandokra kész, utazó embernek.

Röviddel a kiegyezés után, 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság dicső múlttal büszkélkedhet. Tagjai között olyan nagyszerű tudósokat találunk, mint Hunfalvy János, Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos. Lóczy mestere és pártfogója a kiváló földrajztudós gr. Teleki Pál későbbi miniszterelnöknek. Gróf Teleki Sámuel, a nagy világutazó rokon és példakép lebilincselően izgalmas történetei oltották be a későbbi miniszterelnökbe először a földrajz szeretetét, a vagyonát a felfedező utakra költő grófnak nemcsak unokaöccse, hanem a magyar földrajztudomány is sokat köszönhet. Teleki Samu kétéves Kelet-Afrika expedíciója (1886 és 1888 között) ugyanis a mai napig is élő kultúrtörténeti és tudományos felfedezésnek számít. Útja Afrikába, az utolsó „fehér foltra” vezetett, hogy föltérképezze az utókor számára. Első európaiként vágott neki a mai Kenya északi, sivatagos vidékének az utolsó ismert pontjától kiindulva a mai Etiópia határáig. Felfedezte a róla elnevezett Teleki-vulkánt, és utazásának eredményei hozzájárultak a Kelet-afrikai-árok feltárásához is. Számos új növény- és állatfaj azonosítása fűződik nevéhez, ilyen például a gyapjas gyertya, ami szerte a világon Lobelia Teleki néven ismert. A tudományos megfigyelések mellett a gróf a Kilimandzsáró és a Kenya hegyek meghódítási kísérleteivel bizonyos értelemben a magyar hegymászóélet egyik előfutára is, az útról készített fényképei pedig a hazai tájképfotózás első emlékei között említhetőek. A másik nagy utazó Cholnoky Jenő volt, aki a Spitzbergákra 1910-ben tett útjával írta be nevét a felfedezők könyvébe. Az Északi-sarktól 1300 kilométerre fekvő szigetekről olyan saját rajzolatú térképet és fényképanyagot készített, amelyet addig senki a világon. A harmadik ismertebb nagy utazónk Almássy László, a híres „angol beteg”, aki 1932-től számos alkalommal kutatta a Líbiai-sivatag feltáratlan tájait.

A Teleki Sámuel Felfedező Klub célja az 1945 előtt hazánkban is meglévő felfedezőutak felelevenítése, azért, hogy az egyelőre kicsi, de egyre növekvő, igényes magyar utazóközönséget kiszolgálja. Azokat, akik valóban meg szeretnék ismerni a világ tájait, kultúráit és népeit. A földrajzi társaság által támogatott 8-16 napos utakon az úti céltól függően 7, legfeljebb 18 fő vehet részt, akiket felkészült földrajzos szakemberek vezetnek. Mivel a kulturális, földrajzi és történelmi ismereteket nyújtó felfedezőutak a résztvevők fizikai felkészültségét is próbára teszik, elsősorban olyan jelentkezőket várnak, akik szeretik a kalandot és a kihívásokat.

Az idén megvalósítandó, összesen 34 útnak az „Utazások a Görgényi-havasoktól a Jóreménység fokáig” címet adták. Az első út gróf Teleki Samu tiszteletére szűkebb hazájába, a Székelyföldre vezet. A 11 napos út során a vállalkozó szelleműek bejárják a Székelyföld három megyéjét, megmásszák legszebb havasait és megnézik kulturális kincseit.

Nyomába eredhetünk három híres felfedező elődünknek is. Így Cholnoky Jenő útján a Spitzbergákon, majd 14 napos szafari keretében Teleki Samu 1886-os híres kenyai útján, illetve Almássy László nyomdokait követve 9 napot tölthetnek a líbiai Szaharában valódi légiós körülmények között.

Rendkívül csábítóak a titokzatos Dél-Amerika ősi földjére tervezett utak is. Eljuthatunk Venezuelába, Ecuadorba és a különleges állatvilágáról híres Galapagos-szigetekre. Bejárhatjuk Argentínát, Patagóniát és a Tűzföldet, megismerkedhetünk Peru és Bolívia ősi indián kultúráival, az amazonasi őserdővel, és felfedezhetjük Dél-Amerika földrajzilag egyik legváltozatosabb országát, Chilét, a rejtélyes Húsvét-szigetekkel együtt. Az Ázsiába tervezett négy kalandtúra közül talán a legvonzóbb a varázslatos Tibetbe szervezett kirándulás.

Ám nemcsak egzotikus tájakat fedezhetünk fel, hanem Európa kevésbé ismert rejtett kincseit is. Nyolc utat szerveztek az öreg kontinensen, köztük a mórok egykori földjére, a szenvedélyes flamenco hazájába, Andalúziába, a híres szicíliai vulkánokhoz, illetve a rejtélyes Korzika szigetére.

Az utakon részt vevők visszatérésükkor oklevelet kapnak, valamint a Magyar Földrajzi Társaság tagjaivá és a Földgömb című folyóirat előfizetőivé válnak, illetve a szerkesztőség jóváhagyása esetén lehetőséget kapnak az úton készített felvételeik, szöveges beszámolóik közlésére a lapban. A szervezők azt remélik, hogy a felfedező klub tevékenysége nyomán újraébred a földrajz, illetve a világ mélyebb megismerése iránti vágy, érdeklődés, illetve az a szeretet, amellyel nagy nevű eleink viseltettek e szép tudományág iránt.

Reiter Szilvia