Kína más szemmel

A Három királyság romantikus története a „négy klasszikus” kínai nagyregény közül a legjelentősebb, a legnépszerűbb és a legkorábban is íródott. A grandiózus, háromkötetes alkotás százhúsz fejezete több mint száz évet ölel fel a régi Kína történetéből, a három királyság” korából, vagyis a II–III. század fordulójáról. Az időszak egybeesik a Han-dinasztia bukásával, ekkor terjed el széles körben a buddhizmus, illetve intézményesül a taoizmus. A cselekmény valós történelmi eseményeken alapszik, a szerzőséget Lo Kuan-csungnak tulajdonítják, aki III. századi krónikák alapján dolgozott, a hagyomány szerint a XIV. században.

A magyar nyelven megjelent első kötethez alapos szószedet, névmutató és magyarázat tartozik. Az eligazodást időrendi térkép is segíti, a fejezeteket díszítő metszetek a történések egy-egy jelentős mozzanatát mutatják be. A kiegészítők igényesek és alaposak, nehézség viszont, hogy szinte minden oldalnál a könyv végére kell lapozni, hogy világossá váljon egy-egy név, utalás értelme – a több mint hétszáz oldal tele van izgalommal, de mindez igen tömény, rengeteg a szereplő, gyakori a helyszínváltás, a sok cselszövésről és csatáról nem is beszélve. A történet a sárga turbánosok felkelésével kezdődik, amit a császár a segítségére siető hadurakkal közösen lever ugyan, mégsem áll helyre a rend az országban. A legerősebb hadúr befolyása alá vonja a gyermekkorú császárt, a többi kiskirály pedig egymással rivalizálva uralkodik az egyes tartományok fölött. Az első negyven fejezet ezért csak amolyan bevezetésnek tűnik, majd egyre jobban elmélyülünk a korabeli Kína bukásának történetében, miközben betekintést nyerünk a Han-kor társadalmi-politikai viszonyaiba.

Mindezek eredményeként egészen újszerű Kína-kép alakulhat ki bennünk: az arisztokratikus, emelkedett kultúra árnyékában megjelenik a katonai-politikai elit züllöttsége, kapzsisága, gyilkos intrikái is. A regényből ráadásul a kínai stratégiai gondolkodás alapjai is megtanulhatók. Az egykori amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger szerint például Mao Ce-tungnak, a Kínai Kommunista Párt első számú vezérének is a Három királyság volt a kedvenc olvasmánya, időnként a két nagyhatalom között zajló tárgyalásokon is idézett belőle. Nem véletlen, hogy ma is ez Kelet-Ázsia legnépszerűbb irodalmi alkotása, óriási kultusz övezi, számítógépes játékok, képregények születnek belőle, az egyik kulcsjelenetének számító csatáról készült egész estés film néhány éve kasszasiker lett Ázsiában. Jelentősége az irodalmárok szerint Dante Isteni színjátékához vagy Shakespeare műveihez mérhető.