Hirdetés

Éppen száz évvel ezelőtt született a lengyel származású Karol Wojtyła, azaz II. János Pál, aki 1978-tól 2005-ig állt a katolikus egyház élén. Utóda, XVI. Benedek hat évvel később boldoggá, az őt követő Ferenc pápa 2014 tavaszán szentté avatta. A világtörténelem változásaiban is jelentős szerepet vállaló egyházfő tényszerű élettörténete röviden így foglalható össze. II. János Pál maga soha nem írt önéletrajzot, ám beszédeiben, írásaiban és a vele készült interjúkban gyakran és szívesen idézte fel élete fontosabb eseményeit. Drámai tanúságtétellel emlékezett például az ellene elkövetett merényletre: „…amikor a Szent Péter téren összeestem, határozottan éreztem, hogy megmenekülök. Ez a bizonyosság sosem hagyott el a legkritikusabb pillanatokban sem, az első operációt követően vagy a vírusfertőzés idején sem. Egy kéz lőtt – egy másik vezette a lövedék útját…” 

Az ehhez hasonló, mindig nyílt és igaz visszaemlékezéseket fűzte egységes egésszé Justyna Kiliańczyk-Zięba, a krakkói Jagelló Egyetem adjunktusa. Milyen volt a későbbi pápa gyermek- és fiatalkora? Kik hatottak személyisége és hivatása alakulására? Hogy élte át a második világháború éveit? Melyek voltak papi, püspöki, bíborosi évei legmeghatározóbb történései? Mit jelentett számára Szent Péter utódjaként szolgálni az egyházat? Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat az olvasó ebben a sajátos „önéletrajzi” kötetben, amely minden korú és vallású olvasó számára iránytűként szolgálhat a maga útján.

Korábban írtuk