Klebelsberg és az irodalom
November 12. és 15. között kerül sor a Klebelsberg-napokra Budapest II. kerületében, néhány méterre a kultúrpolitikus egykori otthonától, a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában.
– Ahogyan a korábbi esztendőkben, úgy idén is a Klebelsberg Kuno Emléktársasággal közösen rendezzük az eseményt, ez egy több évre visszanyúló, jól működő kapcsolat közöttünk. Idén a Tormay Cécile Kör is csatlakozott a szervezőkhöz, hiszen a néhai kultuszminiszter mellett ebben az esztendőben több program is Tormay Cécile-hez, pontosabban a Klebelsberg támogatásával alapított Napkelet folyóirathoz kapcsolódik. A kör vezetője, Jobbágy Éva is nagy segítségünkre volt az előkészületek során – mondta Dolhai István, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatója. – Ebben a négy napban lesz kiállítás, tudományos előadás, könyvbemutató, könnyűzenei koncert, színházi előadás, igyekeztünk tehát a klebelsbergi gondolat jegyében a kultúra több területét is megjeleníteni. Az is célunk volt, hogy a szűkebb kört vonzó, úgynevezett magas kultúra mellett olyan programokat is kínáljunk, amelyek könnyedebbek, szórakoztatóbbak, ugyanakkor természetesen szintén színvonalasak. Az iskolásoktól az idősebbekig minden korosztályt szeretnénk bevonni.
Dolhai István elmondta, idén előadást tart mások mellett Raffay Ernő, Takaró Mihály, Szőcs Géza és Újváry Gábor, a fellépők között pedig megtaláljuk az Ismerős Arcok zenekart, Ferencz Évát, Dévai Nagy Kamillát, a Térszínház pedig Bornemisza Péter Magyar Elektráját mutatja be.
– Az, hogy a Klebelsberg-napokat az önkormányzati fenntartású kultúrkúria és nonprofit civil egyesületek közösen szervezik, már önmagában is a klebelsbergi gondolat ápolásának, öröksége továbbvitelének tekinthető. Ő is arra törekedett, hogy az állami kulturális intézmények munkájába a civil szféra is bekapcsolódhasson, s a művészet, a kultúra számos területe megjelenhessen – nyilatkozta a Demokratának Erdősi Károly, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság ügyvezető elnöke.
– Ennek köszönhető, hogy bár egy kivéreztetett országban kellett dolgoznia, alkotnia, de az oktatás, a kultúra mégis fejlődött. Most sem könnyű a helyzet, mégis sikerült egy véleményem szerint izgalmas és színvonalas programsorozatot összeállítanunk.
Erdősi Károly szerint az egykori kultuszminiszter gondolkodása, munkássága ma is követendő példa kellene hogy legyen. Ezért is örült annak, hogy a kultúrkúria udvarán, ötven méterre Klebelsberg Kuno házától idén felállíthatták a politikus mellszobrát, Búza Barna szobrászművész alkotását.
– Egy szoborral nem elsősorban a megmintázott személy érdemeit méltatjuk. A legfontosabb cél az, hogy amikor megnézzük az alkotást, akkor mindig emlékezzünk arra, mit tett az az ember, mi az, amiért példaképpé vált – tette hozzá Erdősi Károly. – A Klebelsberg-napokkal is hasonló a cél. Egyfelől természetesen tisztelgés ez a rendezvény a kiváló kultuszminiszter emléke előtt, de ezzel együtt jelezni szeretnénk azt is, hogy nem kell mindig valami teljesen újat kitalálni, ha egyszer van a múltban olyan követendő példa, amely alapgondolataiban ma is alkalmazható. Hogy egy konkrét példát mondjak, két évvel ezelőtt Klebelsberg politikai kultúrája volt a központi téma, pályázatot is hirdettünk ebben a témában. Az akkor elhangzottakra támaszkodva jelentetjük meg a Hidegkútiak a politikai kultúráért című könyvet, amelynek az idei rendezvényen belül lesz a bemutatója.
A Klebelsberg-napok minden alkalommal egy-egy témakörre épülnek, idén Klebelsberg Kuno és az irodalom kapcsolatáról szólnak a programok. Az egykori kultuszminiszter kezdeményezésére jelent meg ugyanis a Napkelet folyóirat.
– A Napkelet nem titkoltan azzal a céllal jött létre, hogy a liberális szellemiségű Nyugat pandanja legyen, amit a címválasztásból is lehet érzékelni. Érdekes, hogy miközben a Nyugat megjelenésének századik évfordulóját megünnepeltük, a Napkeletről sokan nem is hallottak, holott sokkal nagyobb példányszámban, harmincháromezer példányban jelent meg. A szerzők között megtaláljuk Áprily Lajost, Kodály Zoltánt, Herczeg Ferencet, Hóman Bálintot, Reményik Sándort, Szekfű Gyulát, Hamvas Bélát, Pilinszky Jánost és Tamási Áront, természetesen a főszerkesztő, Tormay Cécile is rendszeresen írt a lapba, s érdekesség, hogy több nyugatos író, költő is publikált itt – mondta Erdősi Károly. – Bornemisza Péter Magyar Elektráját is ők kutatták fel és jelentették meg több száz évvel azután, hogy Bonemisza megírta. Nem véletlen tehát, hogy a Térszínház ezt a darabot mutatja be az idei rendezvényünkön.
Erdősi Károly kiemelte, a Klebelsberg-napok célja, hogy azokkal a fiatalokkal is megismertesse a kultuszminiszter munkásságát, akik erről nem tanulhattak, s még ma sem tanulhatnak az iskolában. Ezt szolgálja az Ismerős Arcok zenekar koncertje is, ahol a tizenegy elhangzó dal köré irodalmi estet állítottak össze a Tormay Cécile Körrel közösen.
Az irodalom fontosságáról pedig nehéz találóbban fogalmazni, mint ahogy Tormay Cécile tette a Napkelet indulásakor, három esztendővel trianoni döntést követően: „Egy népnek, amelytől elvették határait, hogy ne védhesse magát, amelytől elvették fegyvereit, hogy ne támadhasson, nem marad egyebe, mint az irodalma.”
Bándy Péter