Fotó: MTI/Mónus Márton
Hirdetés

A Batthyány-örökmécsesnél a nemzeti gyásznap alkalmából tartott koszorúzás után Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: „mindkét díjazott munkássága, tevékenysége, szellemisége idehaza és a határon túl is értékteremtő, megismételhetetlen és örökérvényű”.

A díj névadóit a magyar történelem rendíthetetlen jellemű és tettrekész alakjainak nevezte, és a két díjazottat hozzájuk hasonlította.

Méltatásában Potápi Árpád János úgy fogalmazott, Bogyay Katalin különösen a magyar kultúra követeként szerzett elévülhetetlen érdemeket egyebek mellett az ENSZ-ben és az UNESCO-ban. Kónya Imrét a rendszerváltás kiemelkedő alakjának mondta, aki képviselőként, majd belügyminiszterként formálta a szabad és demokratikus Magyarországot.

Azt hangoztatta, a díjazottak pályafutása egybevág a magyar kormány törekvéseivel is, „nemzetpolitikai szempontból egy sikertörténet közös részesei vagyunk”.

Korábban írtuk

Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta minden kormányzati lépést a magyarság egységének kifejezése határozza meg. Ma a magyarság világszerte egységesebb, mint valaha, és ebben az egységben a kultúra és a politika terén felismerhető a díjazottak 2010 előtti munkája is. Pályafutásuk jó példája annak, hogyan kell formálni a magyarság jövőjét – fűzte hozzá.

A nemzeti gyásznapra utalva úgy fogalmazott: október 6-a örök eligazodási pont a magyar történelemben azoknak, akik a haza gyarapodását akarják szolgálni.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, az idei díjazás fővédnöke, aki tavaly elsőként vehette át a díjat, azt hangoztatta: a magyar nemzet jövője, az igazi ereje, az igazi sikere azon áll vagy bukik, hogy akiknek képességük és lehetőségük van arra, hogy gyarapítsanak, képesek-e alárendelni személyes érdekeiket a közjó érdekében.

Batthyány Lajos gondolatait idézve a „tisztelet kultúrájának” fontosságára hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a két díjazottat ez emeli ki a kulturális és közéletből. Azt mondta, Bogyay Katalin a kulturális diplomáciában olyan tekintélyt tudott teremteni, amire a mai napig büszke Magyarország. Kónya Imrét méltatva úgy fogalmazott, mindig bölcs derű jellemezte a közéleti küzdelmekben.

Batthyány-Schmidt Margit, az alapítvány elnöke azt mondta, az elismeréseket azok kaphatják, akik „kiemelkedő és példamutató tevékenységük révén korunk társadalmi, gazdasági, politikai kihívásaira praktikus és pragmatikus, a lehetőségekkel és szükségszerűségekkel arányos választ adnak”. Az alapítvány második alkalommal ítélte oda a díjakat.

Bogyay Katalin az elismerést megköszönve azt mondta, Zichy Antóniát ma példaadó, kreatív, határozott, kezdeményező és értékteremtő nőként jellemeznék, aki magyar arisztokrataként a közt szolgálta. Közszolgává lenni habitus, választás és döntés kérdése – tette hozzá.

Kónya Imre kiemelte, a díjjal az alapítvány valójában az 1980-as évek második felében indult új politikusi nemzedék egészének a teljesítményét ismerte el, akik szerinte ugyan nem voltak hősök, a nemzet érdekében képesek voltak félretenni ellentéteiket és összefogni egymással.

Mint mondta, ez az összefogás, a politikai erők közti együttműködés önmagában nem érdem, és az nem is valaki vagy valami ellen irányult, hanem a szabad, független és demokratikus Magyarországért született meg.

A díjakat Potápi Árpád János, Batthyány-Schmidt Margit és Batthyány Ádám Boldizsár adta át, miután a meghívottak megkoszorúzták a mártír miniszterelnök kivégzésének helyszínén állított örökmécses-emlékművet.

Az alapítvány idén először posztumusz díjakat is odaítélt Zimányi Vera (1930-2021) egyetemi tanárnak, illetve Balázs Fecó (1951-2020) Kossuth-díjas magyar énekesnek.