Közelebb Hispániához
– Létezik egy hasonló, angol nyelvű honlap, ám a spanyol változat nem csak jellegében és a domainnévben különbözik. Önöknek nem egy létező és gazdag kulturális tradíciót kell ápolni, hanem szinte egy új világot felépíteni.
– A magyar irodalom spanyol nyelvű megjelenésének alig van hagyománya. Öt évvel ezelőtt például összesen ketten fordítottak magyarról spanyolra: Kovacsics Ádám, és az azóta elhunyt Xantus Judit. Utóbbi szervezett Balatonfüreden egy műhelyt az új fordítónemzedék kinevelésére, amely azóta is aktív. Itt állt össze a társaság, amely a honlapot elindította.
– Feltételezem, a hispánok is ludasak abban, hogy lehetne gazdagabb a kinti könyvesbolti kínálat.
– Ami a fordítást illeti, Spanyolországban nem igazán beszélnek idegen nyelveket, a német különösen nem az erősségük, pedig Németország a magyar irodalom legfontosabb külföldi piaca. Esterházy Péter a Kis magyar pornográfia könyvbemutatóján nem tudott szót érteni saját fordítójával, mert kiderült, hogy az közvetítő nyelvből dolgozott.
– A honlapon szerepel az 1990 óta megjelent művek listája. Nádas, Esterházy, Kertész, Márai neve mellett találkozhatunk Szabó Magda, Szerb Antal, Szentkuthy Miklós, Zilahy Lajos, Bodor Ádám vagy Bartis Attila könyveivel. Ha egy ibériai olvasót megkérünk, mondjon egy magyar írót, mit felel?
– Ha tud egyáltalán, akkor legtöbbször Márait. A Márai-jelenségnek nagy szerepe volt abban, hogy elkezdtek érdeklődni a magyar irodalom iránt.
– Gazdag a kínálat és a menüsor: piaci újdonságok, történelmi esszék, kulturális ismertetők, kiadói lista, lektori jelentések. Kikhez szól az oldal, és mik a távlati tervek?
– Célja a magyar irodalom népszerűsítése, minél teljesebb képet adva, de nem az elit körökben, hanem a szélesebb olvasóközönség számára, illetve a kiadóknak. Éppen ezért megpróbáljuk kontextusba helyezni a magyar kultúrát, tettünk fel olvasmányos cikkeket, többek között Trianonról, 56-ról, amik nélkül a kortárs irodalom érthetetlen, vagy a magyar zsidó irodalomról, illetve a magyar nyelvről. A spanyol kiadóknak nyújt segítséget a lektori jelentés rovat, ebben magyar művek rövid szinopszisát, a szerzők életrajzát találják. Sok más elképzelés van, a katalános szerkesztő, Bakucz Dóra szeretne drámát kiadatni, én pedig nagyon örülnék, ha női írókat és pályakezdőket is sikerülne megismertetni a kiadókkal. Olyan oldalt szeretnénk, amely mindig tud újdonságokat ajánlani, és megkönnyíti a kiadók számára a bürokrata munkát. Január végén lesz a budapesti Cervantes Intézetben egy bemutató, remélhetőleg minél több magyar kiadóval és szerzővel, addig is és utána is várom az olyan írók jelentkezését, akik szeretnék megmutatni alkotásaikat.
– Milyen támogatást kapnak, min múlik az előrelépés?
– Az induláshoz szükséges pénzt a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének pályázatán nyertük, a portált pedig mint a Magyar Könyv Alapítvány munkatársa szerkesztem Orbán Eszterrel. A minisztériumot még nem kerestük meg, hiszen még csak most készült el az oldal. A mintegy húsz fordító és szerző díja sok pénzt visz el, és nagyon hiányzik mögülünk egy spanyolországi infrastruktúra. Nincs Magyar Kultúra Háza, gyenge a szakdiplomácia. Sokat segít a madridi kulturális attasé és a barcelonai főkonzul, de a honlapot elsősorban az anyaország részéről kellene támogatni.
– Az oldalnak van katalán része, kevesen tudják, de Kosztolányi, Déry Tibor, Molnár Ferenc is olvasható ezen a nyelven. Honnan jött az ötlet?
– A katalán országok – Katalónia, Valencia és a Baleár-szigetek – Magyarországhoz hasonló kiterjedésű és népességű térség, ahol ezért arányaiban is többet foglalkoznak a magyar irodalommal, és egyfajta szolidaritásérzés is tapasztalható a részükről. Ráadásul a spanyol könyvkiadás központja Barcelonában van, az oldal nemzetközi sajtóbemutatójára is ott került sor. Itthon sajnos kevesen tudnak fordítói szinten katalánul. Idén tavasszal elhunyt Eloi Castello, az első, aki magyar eredetiből fordított. De olvasható a honlapon Tomas blogja, aki egy katalán író-szociológus, és rendszeresen jár Magyarországra.
– Ön spanyol névjegykártyája szerint „fordító, irodalmi ügynök”. Min dolgozik most?
– Azt mégsem írhattam rá, hogy „irodalmi misszionárius”. Magyar–spanyol szakon végeztem, ezért ez a munka számomra egyfajta kulturális misszió. Egyébként ha támogatnák a portált, szívesen végezném főállásban is. A napokban jelenik meg fordításomban A tenger katedrálisa Ildefonso Falconestől, ami kint egymillió példányban kelt el, és harminc nyelvre fordították le.
Monostori Tibor