A Karamazov testvérek a férfiak drámája. Apa és fiai, gyilkosság, szerelem és szenvedély áll Dosztojevszkij monumentális történetének középpontjában, amelynek hangulatát remekül megválasztott dallamok teszik még kifejezőbbé. Rahmanyinov, Muszorgszkij és Wagner zenéje mellett orosz és cigány népdalok növelik a mű izgalmas, fájdalmas, érzelmekkel teli hangulatát. Nem mellesleg a partitúra elsőként hazánkban szólalhatott meg zenekari árokból, élő muzsikaként, Medveczky Ádám és Szennai Kálmán vezetésével.

A darab főpróbáján a két szereposztást összefésülve mutatkozott be a közönség előtt az opera balettkara. A testvérek, a pap Alekszej (Oláh Zoltán), az istentagadó Iván (Popov Iván), és Dmitrij (Csonka Roland), akinek atyjával kell osztoznia szerelmén, mind az iszákos, agresszív apa (Solti Csaba) elnyomásában kénytelen élni, mígnem egyikük megöli őt. Iván börtönbe kerül, Dmitrij a józan eszét veszíti el, Alekszej meghasonul. Eifman koreográfiája az emberi konfliktusokat tette a produkció alapjává, így a mű pontosabb ismerete nélkül is bárki számára értelmezhető a történet.

Látvány szempontjából az első felvonás viszi a pálmát. Lendületes koreográfia, szokatlan emelések, kontrasztos pas de trois-k, illetve a modern táncok, népi motívumok és a klasszikus balett elemeinek összhangja, egyszóval formabontó ötletek vonulnak végig az első felvonáson, amelynek vége sem hagy kívánnivalót maga után – a tánc a levegőben fejeződik be.

Az örök nő két arca Katyeri na és Grusenyka. Az előbbi, mély érzelmi világot bemutató, ragaszkodó és odaadó szerepében kiválóan érvényesülnek Popva Aleszja pontos mozdulatai. A könnyűvérű cigánylányt, Grusenykát alakító Pazár Krisztina érzelmekkel átfűtött, már-már carmeni táncát látva pedig semmi kétségünk nem marad afelől, hogy a szerelem valóban mindenre képes. Kettejük pas de deux-je a tűz és a víz egymást kiegészítő játékának kiváló megtestesítője.

A rendező a fények, a füst, de még talán a levegő mozgását is élővé varázsolja, hogy a színek és formák segítségével még inkább átélhetővé váljon a cselekmény. A főszereplők a legnagyobb természetességgel nyúlnak a díszlet elemeihez, a jelmezekhez, szinte szereplőkként használják azokat.

Fjodor Pavlovics és fiai össztáncában a három Karamazov apjuk széttéphető jelmezével jeleníti meg a rájuk nehezedő apai örökséget. A második részben leginkább kidolgozott táncjelenetekkel találkozunk, a tánckar önálló életre kel, aktív szerepet vállal a történet menetében. Ők a jók és gonoszak, a kísértés és a lelkiismeret.

A Karamazov testvérek eloszlatja a modern balettel kapcsolatos ellenérzéseket, Eifman pedig bebizonyítja, hogy nem kell a hagyományoktól elrugaszkodni ahhoz, hogy lendületes, mindvégig élvezhető történet kerüljön a színpadra. A koreográfus visszanyúl a klasszikus balett elemeihez, bámulatos kézjátékokkal örvendezteti meg a közönséget. A fények és árnyak dinamikus váltakozásai, a folyamatosan lüktető színpadkép segít abban, hogy a dramaturgia a klasszikus elemek felelevenítése ellenére se váljon mesterkéltté.

Gerhát Petra

* * *

Kultúra betegség ellen

Különleges programot indított el a svéd kormány, miszerint a betegállomány költségeinek csökkentése érdekében receptre színház- és mozijegyet, vagy akár nyelvtanfolyamot is felírhatnak a szakorvosok, a költségeket pedig a betegbiztosító állja. A témában folyt kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a kulturális és szellemi tevékenység akár a felére is rövidítheti a betegek rehabilitációs idejét.

A program egyéves kísérleti szakaszát Helsingborgban folytatják le, s ha sikerrel zárul, országosan is bevezetik.

* * *

Deák Bill Gyula az arénában november 20-án életmű koncertet ad Deák Bill Gyula a Budapest Sportarénában.

A népszerű bluesénekes tavaszi, Hatvan csapás című lemeze után a napokban megjelenő, Királyok meséi című albumáról is játszik számokat, és pályafutása korábbi, legsikeresebb dalait is feleleveníti. Kísérőzenekara mellett vendégként a Hobo Blues Band csaknem teljes klasszikus felállásának zenészei is színpadra állnak.

* * *

A Rajkó Zenekar a pápa előtt

A Szent Péter téren tartott általános kihallgatás alkalmával XVI. Benedek pápa előtt léphetett fel a Rajkó Zenekar Vincze Lilla énekesnővel együtt, és nagy sikert aratott a jelenlévő egyházi méltóságok, illetve hívek körében. Az együttes ajándékként pedig egy kelyhet adott át Őszentségének, amit a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. külön erre az alkalomra készített a zenekar színeivel díszítve.

A Rajkó a Vatikáni Rádióban is játszott, s a felvétel a világ harmincnyolc országába jutott el.

* * *

Ejtőernyősroham

Dömpingszerűen kilenc nemzeti kulturális intézmény főigazgatói posztjáról döntöttek nemrégiben, miután a szakma számára némileg váratlanul – néhány esetben nem volt esedékes a procedúra – pályázatokat írt ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgatója nem is tudott posztjának meghirdetéséről, amelyet az eddigi helyettes, Reisz T. Csaba kap meg januártól.

Az ügy kapcsán Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányi elnöke az MTI-vel tudatta, hogy politikai döntésnek tartja a kinevezést. A Magyar Nemzeti Galéria élén februártól Csák Ferenc állhat majd, az OKM jelenlegi nemzetközi szakállamtitkára, aki korábban a Pécs2010 projekt kormányzati koordinátoraként is feltűnt. A 35 éves Csák Ferenc Németországban szerzett művészettörténész diplomát.

A Magyar Nemzeti Múzeum vezetői állását februártól Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia volt elnöke tölti be, az Országos Széchényi Könyvtár élére Sajó Andrea könyvtáros-informatikus kerül, míg a Bécsi Collegium Hungaricum vezetője Méhes Márton, a pécsi EKF-program egykori művészeti igazgatója lesz.

A Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatát pedig a jelenlegi művészeti vezető, Reményi Krisztina irányítja majd. Három másik intézmény élén a jelenlegi igazgatók folytatják a munkájukat, az OKM emellett további két posztot hirdetett meg, ám az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet pályázata eredménytelen lett, míg a Műszaki és Közlekedési Múzeumé érvénytelen.