A 2300 tárgyat raktározó látványtár a Skanzen – a közel hat évig épült – új, 3800 négyzetméteres épületében kapott helyet. Különlegessége, hogy a kiállítóterem és a raktár átmeneteként láthatóvá teszi a látogatók számára mindazt, ami eddig elzárva volt előlük. Ez azért is nagy lépés, mivel – Cseri Miklós főigazgató tájékoztatása szerint – a világ műkincseinek öt százaléka látható csak a kiállítótermekben, a többi voltaképpen a raktárokban porosodik. A tárgyakat, melyek száma a tervek szerint idővel a harmincezer darabot is elérheti, a muzeológusok tematikus rendbe állították, majd időrend szerint csoportosították. A mellettük elhelyezett néhány szavas magyarázat a technika segítségével válhat teljessé. A teremben elhelyezett számítógépek segítségével ugyanis megtalálható a keresett tárgy pontos és részletes leírása, sőt az első kétezer műtárgy adatai a világháló segítségével már otthon is tanulmányozhatók. A Múzeumok Világtanácsa elnökének, Jacques Ferrónak a megnyitón elmondott szavai szerint a digitalizálásnak napjainkban azért is van nagy jelentősége, mivel értékeinket a természeti katasztrófák mellett a háborúk is veszélyeztetik. Példa erre az iraki háború, ahol – szavai szerint – a baj sokkal nagyobb, mint amiről eddig hallottunk. A számítógépen rögzített fényképekkel azonban könnyebben felkutathatók és azonosíthatók lesznek az elrabolt műkincsek.

Az új épület alagsorában a látványtár mellett létrehozták a Skanzen Galériát is, amely azonban meglepő módon nem a régi, hanem a kortárs művészek alkotásainak ad otthont. A távolabbi tervek között szerepel még 9 tájegység közel 400 építménnyel való bemutatása.

S bár a turizmus visszaesése következtében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum látogatóinak is csökkent a száma, a fejlesztések a jövőre nézve mindenképpen bizakodásra adnak okot.