Május 3-án utcára vonulnak a táncosok
A táncház napján, a Zeneakadémia és a Hagyományok Háza május 3-i közös eseményén a Liszt Ferenc téren szabadtéri programok, az esti gálaműsoron pedig különféle tájak magyar népzenéje mellett szerb, görög és román muzsika is felcsendül a Zeneakadémia Nagytermében.
„A táncház nem produkció, hanem olyan szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc – zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként – eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg” – írta Halmos Béla népzenész, népzenekutató. Mindezt élőben is megtapasztalhatja az, aki kilátogat május 3-án a Liszt Ferenc térre. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke és a Hagyományok Háza idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg A táncház napját: a magyarországi táncházmozgalom több mint félszáz esztendővel ezelőtti indulását hagyományosan országszerte ezen a napon ünneplik. Idén különleges évfordulók keretezik az eseményt: 150 éves a Zeneakadémia, 15 éve működik a Népzene Tanszék, valamint 100 éve született Sárosi Bálint Széchenyi-díjas népzenekutató.
A táncház hungarikum
Több mint öt évtizeddel ezelőtt volt az első kísérleti táncház Budapesten, 1972. május 6-án, a Liszt Ferenc téren. Sebő Ferenc, Halmos Béla duója Éri Péterrel kiegészülve (Muzsikás együttes) zenélt, a Bihari Együttes volt az esemény házigazdája: az eredetileg zártkörűnek szervezett program olyan sikeres volt, hogy felkeltette a külsős érdeklődők figyelmét. Sebőék és Tímár Sándor, a Bartók Együttes akkori vezetője, valamint Martin György néprajz- és néptánckutató jó ötletnek tartotta kinyitni az ajtókat, és beengedni a táncolni vágyókat a próbaterembe. Így történt, hogy a Bartók Együttes átvette a szervezést, és oktatni is kezdte a táncolni vágyó városiakat. A táncházmozgalom mára az egész világon ismertté vált, a táncház módszert az UNESCO 2011-ben felvette a Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe.
100 éve született Sárosi Bálint
Sárosi Bálint 1925-ben született Csíkrákoson, és 2022. július 15-én hunyt el. Sárosi Bálint, a zenetudomány doktora, az MTA Népzenekutató Csoport munkatársa (1958–1968), főmunkatársa (1968–1974), majd az MTA Zenetudományi Intézet hangszeres népzenei osztályának vezetője (1974–1988), aki Kodály Zoltán javaslatára kezdte meg a hangszeres népzene kutatását. A teljes magyar nyelvterületen gyűjtött hangszeres és vokális népzenét, de távoli országokban, így például Etiópiában, vagy Örményországban is készített felvételeket. Az általa végzett kutatások tudományos eredményei úttörő jelentőségűek, hangszeres népzenekutatásunk alapvetéseinek számítanak.
Minden eddiginél színesebb műsor
A táncház napja 14 órakor kezdődik a Liszt Ferenc téren szabadtéri programokkal: tánctanítás és kézműves foglalkozás várja az érdeklődőket este fél 7-ig, míg a közeli Írók Boltjában múltidéző beszélgetésen vehet részt a közönség. A Zeneakadémia Nagytermében 19.30-tól zajlik az ünnepi gálaműsor, fókuszában a hazai nemzetiségek élő hagyományának bemutatása áll, hiszen a táncházmozgalomhoz szinte az első években már csatlakoztak a szerb, görög, bolgár és más etnikumok saját táncházai. És ahogyan Halmos Béla mindig is hangsúlyozta, „a táncházmozgalom a kezdettől fogva azonos értékű, szuverén minőségként kezeli a magyar néphagyományok mellett a hazai nemzetiségek, illetve a más népek folklórját is.” Ennek szellemében tehát a Kárpát-medence magyar nyelvterületeinek muzsikája, az erdélyi vonószene, a bácskai magyar tamburás dallamok és a felföldi dudazene mellett idén hegedűs szerb kolót, méhkeréki román táncokat és görög dalokat is hallhat majd a közönség a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi és végzett hallgatóinak, doktoranduszainak és művésztanárainak előadásában, a megnyitóbeszédet Sebő Ferenc, a Népzene Tanszék oktatója tartja. A Hagyományok Házában este 7 órától hajnal 2-ig tánctanítást és persze táncházat tartanak – kifulladásig.
Bővebb programok: XIV. Táncház Napja | Hagyományok Háza
