A régi kommunista vívmányok közül nem sok van, amire büszkék lehetünk manapság. A rövid listán azonban mindenképp helyet kap a budai hegyekben zakatoló volt Úttörővasút.

A Szovjetunióban és Jugoszláviában már 1948 előtt is működött kisvasút, ennek mintájára hozták létre az itthonit. A kiötlők célja egy hatalmas gyermekközösség létrehozása volt, de emellett szerettek volna közfeladatokat is ellátni. Mivel a csillebérci úttörőtáborhoz semmiféle tömegközlekedési eszköz nem járt, úgy döntöttek, a vasút a budai hegyekben épüljön meg. Felmerült még esetleges helyszínnek Gödöllő, ahol a kastélyba látogatókat szállította volna a vonat, ezenkívül a Margit-sziget és a Népliget, mint kirándulóhely, ami akkor a város szélén helyezkedett el.

Az építkezésben a hivatásos vasútépítők mellett számos önkéntes is részt vett, így a gyors munkának köszönhetően 1948. július 31-én a gyermekvasút első szakasza elkészült. Ezen a napon indult el a legelső vonat, amire Gerő Ernő akkori közlekedési miniszter adott engedélyt. A vonat sebessége óránként 35 kilométer volt, amit később 20-ra mérsékeltek. A kisvasút teljes vonalát – 11,2 kilométer hét állomással – csak 1950. augusztus 20-án adták át. Működtetőnek a MÁV-ot jelölték ki.

1960-ig többször is átszervezték a gyermekközösséget, illetve a vasútüzemet is. 1961-ben megszűnt az állomásfőnöki munkakör, illetve az alagútőri szolgálat, a vonatok pedig ritkábban, de nagyobb befogadóképességgel közlekedtek a kilátókocsiknak, a személykocsiknak és a dízelmozdonyoknak köszönhetően. 1989-re csaknem használhatatlanná vált az egész vágányzat, ezért hatalmas felújításokba kezdtek. Ennek következtében a vonatok sokkal ritkábban jártak, rövidebb útvonalon és csökkentett sebességgel. 1990-re befejeződött a renoválás, s mivel bekövetkezett a rendszerváltás, az Úttörővasút nevét Gyermekvasútra változtatták. A vasutasok vörös nyakkendőjét kékre cserélték, a gőzmozdonyok elejéről eltávolították a vörös csillagot. Elvetették a megszokott „Előre!” köszönési formát, az Úttörőváros megállóhely neve Csillebérc lett, az Előre állomásé Virágvölgyre, a Ságvári-ligeté pedig Szépjuhásznéra változott. Bár a 90-es évek elején szóba került a kisvasút privatizációja, mégsem került rá sor, hiszen az a gyermekközösség megszűnését eredményezte volna.

1998-ban az első szakasz átadásának ötvenedik évfordulója alkalmából ismét nagyszabású felújításokba kezdtek. Többek között felújították az állomásépületeket és több személykocsit is rendbe hoztak. 2004-ben új megállóhelyet létesítettek a Vadaspark mellett, amelynél mostanság is csak a nyári hónapok hétvégéin és a tanítási év utolsó heteiben áll meg a vonat. Jelenleg az erdei utazás mellett tanórák, születésnapok, tárgyalások és egyéb rendezvények helyszínéül is szolgál a kisvasút, augusztus 20-án például tűzijátéknéző vonatokat indítanak. A kisvasút továbbra is lelkesen zakatol a hegyek-völgyek között, s ugyanilyen lelkesedéssel látják el munkájukat a kisvasút mai dolgozói is. A hagyomány nem hal ki, ezt bizonyítja a múlt heti avató, ahol több mint százharminc újdonsült vasutas tett esküt arra, hogy méltóképpen látja el a feladatát.

Szencz Dóra

Járművek

A vontatási feladatok nagy részét az Mk45 (2945) sorozatú dízel-hidraulikus mozdonnyal látják el. A régen megvásárolt tíz szerelvényből hat darab 1973 óta közlekedik a kisvasút vonalán. A nyári hónapokban vasárnap és ünnepnapokon menetrend szerint nosztalgiavonatokat indítanak. A szerelvényt több mint hetvenéves dízel motorkocsik vontatják. A postakocsivá alakított poggyászteres kocsit 1998-ban állították ismét forgalomba. Emellett létezik gőzvontatású nosztalgiavonat is, amiket 1942-ben és 1950-ben gyártottak. Ezek széntüzelésűek, legnagyobb sebességük óránként 35 kilométer. Az 1950-ben gyártott szerelvény egyike volt az utolsó, Magyarországon épített gőzmozdonynak. Eredetileg Jugoszlávia számára készítették, de az üzlet meghiúsulása miatt itt maradt.

Gyermekvasutasok

A gyermekvasutasok tíz-tizennégy év közötti fiatalok, akiknek orvosi alkalmassági vizsgálaton és tanfolyamon kell részt venniük, és jó tanulmányi átlaggal kell rendelkezniük. Munkájukat felnőttek is ellenőrzik, a mozdonyvezető és a fűtő feladatát például csak nagykorú végezheti. A gyermekvasutas közösség életét olyan ifivezetők irányítják, akik egykor gyermekvasutasként tevékenykedtek. A gyerekek szolgálati beosztása napról–napra változik, hogy mindenki kipróbálhasson mindent. A vasutasoknak éves vizsga keretében számot kell adniuk szakmai tudásukról. Akik kiváló szakmai tevékenységet mutatnak fel, azok tizenhat éves korukig továbbszolgálóként teljesíthetnek szolgálatot. A tanfolyamot sikeresen elvégző gyerekek vasutas avatáson vesznek részt.

Múzeum

A Hűvösvölgy állomás területén található múzeum a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút és az egykori Úttörővasút tárgyi és képi emlékeit őrzi. A kisvasút építési munkálatait is bemutató tárlat 1992 óta működik, de kezdetben csak hivatalos vendégek tekinthették meg. A látogatók mások mellett eredeti jegynyomtató gépet, induktoros engedélykérő távbeszélőt, illetve az első motorkocsit is megtekinthetik.