A zarándoklat életforma. A zarándokutak esetén nemcsak a végcél, hanem az odáig vezető út is fontos, minden lépésnek súlya van. Hazánk, bár világszinten kiemelkedik Szűz Mária tisztelete okán a keresztény nemzetek sorából, hiába a számtalan kegyhely, még mindig nem került be igazán Európa vallásos vérkeringésébe.

A számtalan hosszabb-rövidebb zarándokút vonala eleddig csak helyi szinten vált ismertté. A most formálódó Mária Út ezeket és a még ismeretlen, vagy éppen lerombolt, enyészetté vált egykori Mária-kegyhelyeket kívánja összefogni szerte a Kárpát-medencében, két, a magyarság számára kultikus helyet, Mariazellt és Csíksomlyót jelölve meg végcélként.

A Mária Út Közhasznú Egyesület egyik alapítója, Tatabánya egykori polgármestere, Bencsik János. A fideszes politikus 2004. december 4-ét követően gyalog indult Csíksomlyóra, hogy a Szentlélek kiáradásának ünnepén vezekeljen nemzete szűklátókörűségéért, azért a bűnért, amellyel elutasították a határainkon kívülre szakított magyarokat.

Bencsik János hatvannapos gyalogos zarándoklata alatt jött rá arra, mennyi elfeledett szépséget, mennyi ismeretlen Mária-kegyhelyet tartogat hazánk, s milyen szép úgy útra kelni, hogy az ember számíthat segítségre.

Már egy évvel később, 2005-ben is többen követték példáját és csatlakoztak a képviselő útjához, így egyre szükségesebbé vált az útvonal pontos megjelölése. Eközben számtalan település állt a kezdeményezés mellé s jó néhány kitérővel immár 1400 kilométer hosszan jelzi a fák gerince, merre találjuk a Napba Öltözött Asszonyt. Az Út mentén új ruhát öltöttek a kegyhelyek, volt, ahol rég elfeledett, elpusztult kápolnák épültek újjá, hirdetve az Istenanya dicsőségét.

A rózsafüzérhez hasonló szerkezetű útvonal több választást kínál. A legrövidebb útszakaszok megjelölése mellett kalandozó, az egyes tájegységeket bebarangoló hosszabb túrákra is lehetőséget ad.

A Mariazell–Csíksomlyó tengely mellett lassan kibontakozik egy újabb iránya is, mely a magyar pálos rend lengyelországi központjától, Czestohovától a Bosznia-hercegovinai Medjugorjéig, a legújabb Mária-jelenések helyszínéig vezet.

A Mária-út folyamatos bővülésével gyönyörű kereszt-forma rajzolódik ki Közép-Európa felett. Az első ütemben megvalósult szakasz az ausztriai Mariazell Szűz Mária kegyhelyéről a celldömölki Kis-Máriacellen, a Mátraverebély-Szentkúton, a Szűz Mária Nemzeti Kegyhelyen és Máriapócson, a Könnyező Szűzanya kegyhelyén át vezetett Csíksomlyóra.

Megalakult a Mária Út Közhasznú Egyesület, létrehoztak egy honlapot a segítőknek, érdeklődőknek, s egyre többen jelentkeztek. Önkormányzatok csatlakozási szándékkal, erdészetek információval, civilek két kezük munkájával. Az egyesületet teljes egészében magánszemélyek alapították. Olyanok, akiknek lelkében megfogant a vágy, hogy a Szűzanyát egy nagy zarándokúttal ajándékozzák meg, és hogy sokakat hívjanak a Boldogasszony tiszteletre, áll a szervezet hitvallásában: „Több munkazarándoklat során meghatároztuk az 1400 km-es fő útvonal nagy részét. Kész terveink vannak az útjelzésrendszer kialakítására. Lelkes csapat dolgozik azon, hogy mielőbb megkezdődhessen a jelzések felfestése egyes szakaszokon, valamint elkészüljön a teljes út leírása. Próbálunk pályázati forrásokat is bevonni.”

A teljes hálózat száznál is több Mária-kegyhelyet igyekszik összekötni szerte a Kárpát-medencében, az egyes szakaszok így válhatnak önálló zarándokutakká. Az 1400 kilométer hosszú útvonal jelenleg járható hazai szakasza Kőszegtől Celldömölkön, Bakonybélen, Csatkán, Bodajkon és Vértessomlón át halad, majd kettéválik. Péliföldszentkereszttől Esztergomon, Márianosztrán, Mátraverebély-Szentkúton, illetve Budapesttől Máriabesnyőn és Gyöngyösön fut át, majd Egerszalóknál egyesül, s folytatja útját Egeren, Miskolcon, Sajópálfalán és Tokajon egészen Máriapócsig.

A trianoni határon átkelve három irány a meghatározó. Szatmárnémetin, Máramarosszigeten, Rozávlyán, a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Gyergyóújfalu vonalon, valamint az Aradot, Dévát és Segesvárt érintve érkezhetünk el a csíksomlyói célig.

2009-ben megkezdték az egységes turista-jelzésrendszer kialakítását. A Mária-utat szimbolizáló középső szárán keresztté alakított lila M betűk immár majdnem a teljes hazai fővonalon odakerültek a hagyományos turistajelek mellé. „Már több mint egy hete itthon vagyok és azóta birkózom a szavakkal, hogyan mondhatnám el a családtagoknak, barátoknak hogy mit éltem át a zarándoklatunkon? Jó volt? Kérdezgetik sokan és ettől a kérdéstől mosolyognom kell, mert valahogy olyan vicces ebben a viszonylatban” – írja visszaemlékezéseiben egy, az első zarándokok közül. „Néha nagyon nehéz volt, sőt még annál is nehezebb. Jó volt felülkerekedni a szenvedésen, jó volt örömünket lelni egy szép pillanatban, erőt meríteni egy jó szóból, egy megtalált jelből. Jó volt benne lenni ebben a csodálatos nagy folyamatban, az újjászületésünkben. Szinte minden napra jutott egy olyan találkozás, ami felemelte a lelkünket, átlendített a holtponton. Nagyon sok segítőkészséggel, kedvességgel találkoztunk. Mondjam, hogy szeretettel? Mondom. És jó volt csendben lenni. Befelé figyelni. Jó volt, hogy nem volt semmi dolgunk, csak menni. Jó volt kiszakadni a zajos, pörgő, rohanó, kapkodó, magamat soha utol nem érő mindennapokból. Jó volt, hogy minden olyan egyszerű lett. És tiszta. Világos. Jó volt megérkezni Hozzá és leírhatatlan volt meghallani Őt.”

Az egyesület honlapján megszámlálhatatlan emlékekkel találkozhatunk, fényképes úti beszámolókkal, a segítők visszaemlékezéseivel, a zarándokok élményeivel, melyekben egy biztosan közös. Mindannyian, akik elindultak, felkerekedtek s Mária útján eljutottak oda, ahová vágytak, Jézushoz.

(gp)

A Mária-Út magánszemélyek segítségével fogadja a zarándokokat, az alábbi számlaszámon bárki támogathatja kiépülését:

Mária Út Közhasznú Egyesület,

10404041-00006690-00000007

Címe: www.mariaut.hu

Máriapócs várja a zarándokokat

Ha pünkösd, akkor búcsú, ha pedig búcsú, akkor általában mindenkinek a székelyföldi Csíksomlyó jut eszébe, ahova évről évre több százezer ember látogat el az ünnep alkalmával. Pedig határokon belül is van egy városka, amelynek kegytemplomát 2005-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar nemzeti szentéllyé nyilvánította.

Máriapócs Szabolcs-Szatmár- Bereg megye legkisebb városa a Közép-Nyírségben, Európa-hírű búcsújáró kegyhely és nemzeti zarándokhely.

A település legfőbb látványossága a Mária-kép, amit 1676-ban a török fogságból való szabadulás emlékére készíttettek Papp Istvánnal, a helybéli parókus öccsével. 1696-ban csoda történt, ugyanis november 4-én könnyezni kezdett a képen látható Szűz Mária. Az eseményt sok-sok tanú bizonyította, így elismerték annak hitelességét.

I. Lipót német-római császár, német, magyar és cseh király hamar értesült az esetről, és Bécsbe szállíttatta a képet, ahol máig őrzik. A pócsi kegytemplomban az eredeti kép másolata látható, ami azért vonz számos látogatót, mert maga is könnyezett, méghozzá kétszer, 1715-ben és 1905-ben, vagyis a csodálatos jelenség nem a festményhez kötődik.

– Máriapócs a görög katolikusok lelki központja. Évente körülbelül 250-300 ezer hívő zarándokol el ide. Büszkék vagyunk arra, hogy II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásának egyik állomása volt ez a város – mondja Papp Bertalan, a település polgármestere.

A Mária-út kapcsán a település a közelmúltban konferenciát rendezett Máriától Máriáig címmel, a Máriapócsot Csíksomlyóval és Mariazellel összekötő Mária-út menti települések vezetőinek találkozója során. A háromnapos rendezvényen körülbelül nyolcvan önkormányzat képviseltette magát a Mária-út menti települések közül. Részt vett az eseményen többek közt Mátraverebély, Kozárd, Csíkszereda, Sajópálfala és Csehimindszent polgármestere.

Az ausztriai katolikus magyar közösséget Simon Ferenc esperes bécsi főlelkész képviselte. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a vidék népességmegtartó erejéről beszélt. Felelevenítette családi kötödését Máriapócshoz.

Lezsák Sándor Wadovicéből, II. János Pál Pápa szülővárosából hozott egy kis tölgyfacsemetét, amit átadott Kapin István atyának, a kegyhely igazgatójának. A fát a felújított főtéren ültették el. Előadást tartott továbbá Bencsik János, a Mária-út alapító tagja, a Nemzetgazdasági Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium civil és egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára a vallás jelentőségét és szerepét mutatta be a turizmus, illetve a vidékfejlesztés területén, Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára pedig a hungaricumok védelmének jelentőségéről beszélt.

A programot liturgikus események kísérték, az esti vecsernyét Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök mutatta be, és megnyitották Komiszár János festőművész Szülőföldem Máriapócs nevű kiállítását is.

– Nagy szükség van az ilyen jellegű találkozókra – mondja Papp Bertalan. – A zarándokút olyan településeket is érint, amelyek egyéb vonzerő hiányában eddig nem fogadtak turistákat. A jellemzően gyalogosan bejárt útvonal napi távjai szükségessé teszik a szállás- és kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. Így minden egyes érintett településen a helyi gazdaságfejlesztés szempontjából ez egy óriási, megoldásra váró lehetőség – fejti ki gondolatait a városvezető.

– Magyarországon évtizedeken keresztül bűnnek számított vallásosnak lenni és hinni Istenben. Ugyanakkor a világ turizmusának jelentős százalékát a vallási turizmus teszi ki. A jövőben az egyházzal közösen szeretnénk felfejleszteni a vallásturizmust, a zarándokutat, ezért ki kell alakítanunk a Mária-út melletti vendéglátók, szállásadók körét, pályázati forrásokra, vállalkozókra van szükségünk. A teljes út egységes kialakítása, biztonságos végigjárhatósága érdekében szükség lenne egy nagyobb léptékű támogatásra, például egy kiemelt kormányprogram keretében. Mi készek vagyunk az ez irányú tapasztalataink átadására, a koordinációs feladatok ellátására. Addig is folytatjuk a missziónkat, többek közt részt veszünk a Csíksomlyóból Máriapócson át Mariazellig tartó kerékpáros zarándoklat előkészítésében.

Szencz Dóra