Az előadáson Plácido Domingo nagy intenzitással, mély átéléssel játszotta a címszerepet. Nagyszerű színész változatlanul, vocéjában még ott van a párját ritkító, fényesen csengő tenorhang eltompult emléke. Tíz éve hangfajt váltott, sorra vette fel repertoárjába azon dalművek baritonszerepeit, melyekben korábban tenorként ért el kiemelkedő sikereket. A váltás mattá tette hangját, amely középlágéban erőteljesen szól, de mélységei olykor elvesznek a zenekari szövetben. Hősies játékkal osztja be energiáját a színpadon, történjék bármi, túl a hetvennyolcadik életévén is meghatározó alakja az európai operajátszásnak. Ladyt az orosz Tatjana Serjan formálta meg, dús drámai szopránja hatásossá tette alakítását. A virginiai Ryan Speedo Green (Banquo) kellemes basszushang, a kínai Jinxu Xiahou (Macduff) szép tenorja nagy ígéret. Az énekkar nagyszerűen szólt, a zenekar hangzása kidolgozottnak, egységesnek hatott. A siker kulcsa mindemellett az olasz Giampaolo Bisanti minden részletre figyelő, energikus dirigálása volt.
