Hirdetés

A gúnyosan rednecknek becézett, vidéki munkásosztálybeli és aluliskolázott fehér amerikaiak általában karikaturisztikusan és kevésbé a megértés szándékával ábrázolva jelennek meg a filmvásznon. Ezért is üdítő J. D. Vance 2016-os, önéletrajzi regényének adaptációja: a szerző jól ismeri a közeget, kábítószerfüggő, labilis anya mellett nevelkedve a nagymamája nélkül esélye sem lett volna kitörésre. Az erős szociológiai vetület mellett a történet tálcán kínálja a giccset és az Oscar-díjakról döntő amerikai filmakadémia tagjait megríkató melodrámát. A hollywoodi látásmód mintarendezője, Ron Howard (Egy csodálatos elme, Hajsza a győzelemért) pedig ezúttal sem finomkodik a hatásvadász eszközök terén: a három generáció életét felölelő filmben villámsebesen sorjáznak a családi tragédiák. A vásznon általában dívaként feltűnő Glenn Close eddigi karaktereinek kvázi ellentétét formálja a traumáktól gyötört, egyszerű, de erkölcsi iránytűjét őrző nagymama szerepében, a gyönyörű Amy Adams pedig szintén kilép a komfortzónájából a csúnya, felelőtlen és lobbanékony anya szerepében. Ha a mozi nem is, kettejük bivalyerős játéka Oscarért kiált.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés