Az Ability Park 2002 óta több százezer látogató számára mutatta be, különböző feladatokon keresztül, melyek azok a kihívások, amivel a fogyatékos emberek nap mint nap szembesülnek.

A működése óta sikert-sikerre halmozó (így 2003-ban elnyerte a Magyar Formatervezési Díj és a WYBA World Young Business Achiever Award társadalmi felelősségvállalásban nyújtott kiemelkedő szerepért járó különdíját; 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendje Lovagkeresztjét és a Pannon Példakép Alapítvány díjat; 2008-ban pedig a Szociális Minisztérium elismerő oklevelét) és mára több szempontból is példaértékű parkot jelenleg a megszűnés veszélye fenyegeti, amivel együtt 80 fogyatékos munkavállalója is elvesztené állását.

Hogy jutottak idáig? – okok a háttérben

Nem a csoportok fogadásából élnekAz év elejétől likviditási problémával küzdő szervezet a gazdasági válság hatására több szponzori támogatástól esett el, amit még tetézett, hogy az állami normatívák jelentős részét sem tudták igénybe venni. A bezárás lehetőségét augusztus végén hozták nyilvánosságra, a helyzetük azóta nem javult. "Némi elmozdulás van, de nagyon lassan történnek a dolgok. Egy–két szervezet ajánlott fel segítséget, és némi támogatáshoz is jutottunk. De a gazdálkodást tekintve, ami az Ability Park és számos fogyatékos személyt foglalkoztató civil szervezet körül kialakult, nem változott."– vázolta a jelenlegi szituációt Nagy Géza, az Ability Park elnöke. Bár valamennyi, fogyatékos személyek érdekeit védő szervezet biztosította erkölcsi támogatásáról az intézményt és számos szakmai tanáccsal, háttér információval, szakmai kapcsolat ajánlásával próbáltak segíteni, pénzügyi helyzete egyiknek sem teszi lehetővé, hogy igazán komoly anyagi támogatást nyújtson. A megoldás csakis az állam, illetve a versenyszféra felől érkezhet.

Azonban a gazdasági válság az üzleti szférát is megrengette, így, ha a már meglévő támogatók nem is pártoltak el az Ability Parktól, többségük már nem tudta volna ugyanazt a segítséget nyújtani, mint idáig. ,,Van egy-két szponzor, aki jelezte, hogy a válság hatására ebben az évben nem fog tudni támogatásra költeni, de ez nem jelentős. Ami viszont tapasztalható, hogy nehéz olyan szponzort, központi programot találni, amivel pótolhatóak a kiesett bevételek. Az Ability Parknak minden évben össze kellett szednie szponzorációból, programokból, megrendelésekből 80-100 millió forintos összeget. Az elmúlt években 8-10 programtervből egyet mindenképpen sikerült beindítanunk, a idei évben szinte mindegyik, a válságra hivatkozva kimaradt vagy nem indult el. ’’

A park alaptevékenységéből – azaz a Dessewffy utcai interaktív kalandparkba látogatókból, rendszeresen egész iskoláscsoportokból – származó bevétel, ugyanis nem egyenlő legnagyobb anyagi forrásukkal, mert az sokkal inkább egyéb szolgáltatásaikból ered, így képzések, rendezvények, speciális park látogatások szervezéséből. Sőt. Számításaik alapján, ha a park teljes kihasználtsággal működne, nyereségük még akkor sem lenne elegendő ahhoz, hogy fenntartsák magukat. Szükségük van az támogatásra.

Költségkompenzáció vs. bértámogatás

Az állam azonban, hiába jelezte több alkalommal is, hogy számára az Ability Park fontos, most mégsem lép. Sőt, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről kijelentették, hogy a fogyatékos embereket foglalkoztató intézmény finanszírozási problémái nem az állami támogatással, hanem a belépőjegyekből, illetve szponzori támogatásból származó saját bevételek jelentős visszaesésével függ össze. Megállapításuk szerint, ők mindent megtettek azzal, hogy a Park a megváltozott munkaképességű munkavállalói után 100 százalékos mértékű bértámogatásban részesül, így jutva, havonta közel 8 millió forinthoz. S gondjaikat csakis a 1,5 millió forintos bevételükben kell keresni. ,,Bértámogatásként kapunk 7,5 millió forintot, jegybevételeink összege hozzávetőleg havi 1 millió forint, míg külsős rendezvényeinkből – március és október közötti időszakban – 7,5-8 millió forint folyik be." – számolja a mérleget Nagy Géza. Azt azonban látni, hogy a park tavaly és tavaly előtt azokból a központi megrendelésekből, amit kapott, tett szert nagyobb bevételre: 2008-ban a Procter&Gamble év támogatottja lett, ami önmagában 40 millió forintot, az Equal programhoz tartozó rendezvény 30 millió forintot jelentett. "Idén, kisebb lett a megrendelések volumene. Korábban, aki 2-3 napos rendezvényre hívott minket, az most egy napos programot kér. Természetesen ezekből van bevétel kiesés, lehet azt mondani, hogy igen a piac így működik. Csak, amikor 2006-ban a meglévő jogszabályi keretek alapján kezdünk gondolkodni, még nem volt semmiféle kikötés.”

Ennyi volt?Ugyanis, az állam és fogyatékos személyeket foglalkoztató intézmény közötti félreértés legfőbb okát, a költségkompenzáció kérdése okozza. Az Ability Park 2006 óta várt a költségkompenzációs támogatás pályázatnak kiírására, amelyre feltehetőleg 2010 közepéig nem is kerül sor. A minisztérium viszont úgy véli, hogy a park ezzel a összeggel akkor sem számolhatott volna, ha 2007-2009-ben kiírásra került volna a pályázat. Egyrészt, mert a 2007-2008-as szabályok szerint „a költségkompenzációs támogatás nem lehetett több, mint a megváltozott munkaképességűek részére kifizetett bér és járuléknak a bértámogatással csökkentett összege. Ez, pedig 100 százalékos bértámogatásban részesülő munkáltató esetében nulla”. Másrészt, pedig a költségkompenzációs támogatásra csak a kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, védett foglalkoztatók pályázhatnak, az egyesület pedig középszintű akkreditációval rendelkezik. Az Ability Park nem ért egyet ezzel a válasszal. Míg korábban a költségkompenzációs támogatás a bértámogatás összegével megegyező lehetett, addig erről a 2008-ban bevezetésre kerülő törvény szerintük, nem egyértelműen rendelkezik. "A Minisztérium egyik válaszlevelében olvastam, hogy ők a módosított rendelkezést úgy értelmezik, hogy ez a költségkompenzációs támogatás és a bértámogatás együttesen jelentheti a munkabérek és a járulékok 100%-át. De ezt, egyébként a jogszabály nem mondja így ki." – mutat rá Nagy Géza a törvény tisztázatlan pontjaira – "A jogszabály szerint a bértámogatás összege egyrészt lehet a bér és járulék maximum 100%-a, a költségkompenzációs támogatás, pedig a fogyatékosok foglalkoztatásában felmerülő költségek 80%-át érheti el. Ebből nem az derül ki, hogy ez a 100%-ból levonható rész lenne." Ez a fajta értelmezés azért is volt meglepő számukra, mert a 2006-2008 közötti tárgyalások sem e felé mutattak. Az intézmény 2006-ban, az akkor még érvényben lévő jogszabály szerint alakította ki a gazdálkodását, melynek a módosított rendelte gátat szabott.

Az erősek túlélnek? – verseny kontra civil szféra

Nagy Géza azonban nem csak ebben látja az állam felelősségét, hanem abban is, hogy a válság hatására, nem nyújt megfelelő támogatást a civil szféra felé. Míg a versenyszférában működő vállalatoknak mentőcsomagokat ad, addig a legfőképpen pályázati pénzekből fenntartott szervezetek, amúgy is kisebb eszköztárát nem bővíti. ,,Lehet erre azt mondani, hogy az erősek túlélnek. De akkor a KKV szektornál miért van megmentési program, ha csak az erősebb számít, miért nem adunk a civileknek, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak?" Ha megnézzük a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitását – fűzi tovább a gondolatot az elnök – vagy ha a megváltoztatott munkaképességűek foglalkoztatására költött eddigi pénzeket tekintjük, akkor ezek olyan értelmes beruházások lehetnének, amelyek megóvják azt, hogy 2 vagy 3 év múlva az ötszörösét vagy a tízszeresét kelljen arra költeni, hogy ezekből az emberekből újra a munkaerőpiacon valaki legyen.”

A fogyatékos személyeket foglalkoztató szerveztek, más, a piacon jelenlévő szervezettel ellentétben nem tudnak, és nem is akarnak bizonyos lehetőségekkel élni. Míg ugyanis a cégek csökkenthetik dolgozóik számát, addig a fogyatékosügyi szervezeteknél nincs meg ez a lehetőség, mert a megváltozott munkaképességű személyeket védi a törvény. "Megoldást ennek ellenére kellene találni erre, de az állam ilyen irányban nem lép. Sőt, amit tett az, az, hogy új bér kérelmeket nem fogad be, új akkreditációt nem fogad, közben, pedig 1 milliárd 200 millió forintot írnak ki a befogadó munkahelyek létrehozására, de nem teszik hozzá, hogy eleve akkreditált helyekre gondolnak. Nekünk, egy induló szolgáltatásunkat húzta keresztbe."

Az Ability Parkban – az elmúlt hetekben elért kisebb eredményeinek köszönhetően – októberben még fogadják a látogatókat. Természetesen nem akarnak bezárni – de a vészharang megkondult. "Egyfolytában keresünk. Irányokat, központi programokat – melyek garantálhatják működésünket."

(Forrás: Közelkép Hírügynökség)