A Magyar Országgyűlés 1948-ban, a szabadságharc centenáriumának alkalmából alapította és adományozta először a Kossuth-díjat. A kitüntetést elsősorban kulturális és művészeti alkotások elismerésére hozták létre, de a kezdetekben kiváló teljesítményt elért munkásokat, mérnököket, sőt gazdákat is jutalmaztak vele. Megalapításakor évente 25 darab 20 ezer forintos és 50, egyenként 10 ezer forintos díjat osztottak ki, ám ennek összege folyamatosan emelkedett, 1985-ben például már százezer forint volt. A ma is érvényben lévő 1990-es törvény szerint a díjjal járó pénzjutalom a mindenkori magyar éves átlagfizetés ötszöröse.

Szintén 1990-től a művészi és tudományos teljesítményeket már külön díjazzák, így a Kossuth-díjra a kulturális és művészeti alkotások, a Széchenyi-díjra pedig a tudományok, a kutatás, a műszaki fejlesztés és alkotás, a gyógyítás, valamint az oktatás terén magas színvonalú, nemzetközileg is elismert eredményeket elért alkotókat lehet ajánlani. A díjak adományozására november 30-ig tehetnek javaslatot a kormány tagjai, az országos köztestületek és a művészeti élet területén működő országos szervezetek. Az alapítás óta eltelt több mint fél évszázad alatt közel másfél ezer Kossuth-díjat adtak ki, a rendszerváltozás óta pedig legtöbben az Orbán-kormány alatt részesültek Kossuth-, illetve Széchenyi-díjban.

A díj adományozásával járó költségeket a törvény szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésében kell biztosítani. A hivatal tájékoztatása szerint a 2003-as költségvetésükben 102 millió forint állt rendelkezésre a Kossuth-, illetve a Széchenyi-díjak fedezetére, amit a kormány 67,3 millió forinttal a költségvetés általános tartalékából kiegészített, s így összesen 36 díj átadására kerülhetett sor. Idén az elismerésekre szánt költségvetési előirányzat összege nem változott, ám a kormány a takarékossági program keretében arra kérte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy ebből a fejezeti előirányzatból 40 millió forintot ne költsön el. Schillinger Erzsébet, a Köztársasági Elnöki Hivatal Kommunikációs és PR Főosztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kérésnek megfelelően a hivatal a dologi kiadások terhére 21,8 millió, míg a személyi előirányzatok terhére 20 millió forintot zárolt, így a díjakra fordítható összeg idén 82 millió forint lesz. Tekintettel arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az egy főre eső juttatás 5,3 millió forint, így ebben az évben összesen 15 Kossuth- és Széchenyi-díj kiadására van fedezet. Amennyiben a kormány a tavalyi gyakorlatnak megfelelően a keretet kiegészíti, az átadott összeg függvényében nőhet a kiadható díjak száma. Ha azonban a kitüntetések pénzügyi hátterét záros határidőn belül nem sikerül rendezni, március 15-én a tavalyihoz képest 21 kiváló szakember munkásságának elismerését halaszthatják el.

– Azt gondolom, hogy már-már a nevetségesség kategóriájába tartozik, amikor a kormány azon próbál meg spórolni, hogy a magyar kultúra és művészeti élet képviselői közül jóval kevesebbet támogat – nyilatkozta lapunknak Pálinkás József, a polgári kormány oktatási minisztere, a Fidesz Kulturális Tagozatának vezetője. – Most is ugyanannyi a kiváló eredmény, mint az előző években, méltatlan, hogy ezen próbálnak meg takarékoskodni, holott más döntésekkel, mint például az M5-ös autópálya értéktelen negyven százalékának a kivásárlásával, milliárdokat veszteget el. A hibás gazdaságpolitikát nem lehet helyrehozni a magyar kultúra kiválóságain megspórolt néhány millióval.

A Kulturális Tagozat elnöke azt is megütközve tapasztalta, hogy Medgyessy Péter az ország helyzetét értékelve a tudományról és a kultúráról egy szót sem ejtett, helyette csupán arra törekedett, hogy elterelje a figyelmet a beszéd után két nappal meghozott súlyos megszorító intézkedéseiről. Az Oktatási Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Magyar Tudományos Akadémiától és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól ugyanis összesen több mint 25 milliárd forintot vonnak el, amely nehéz helyzetbe hozza a magyar tudomány, kultúra és oktatás intézményeit. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Gazdasági Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium költségvetését is összességében több mint 40 milliárd forinttal csökkentették, amely a további fejlesztéseket veszélyezteti. A Kulturális Tagozat álláspontja szerint a megszorító intézkedések, amelynek súlyos hatását már a mértékadó nemzetközi tudományos sajtó is tárgyalja, pontosan tükrözik a kormányfőnek a tudomány, a kultúra és az oktatás fontosságáról alkotott elképzelését.