Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond a bethleni református templom orgonájának megújulásáért tartott hálaadó istentiszteleten 2023. április 16-án.
Hirdetés

A Beszterce-Naszód megyei kisvárosban, a Bethlen grófi család észak-erdélyi ágának „ősi fészkében” az alkalomból Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke hirdette az igét.

„Aki idegen földön is tudja Istent dicsérni, vallást tesz arról, hogy számára nincsen idegen föld” – fogalmazott Kató Béla a szórványhelyzetre, az elvándorlásra utalva. Emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán sok vita volt, van arról, hogy „kié a föld, ki volt előbb”, sok véres közdelem folyt emiatt. A Szentírás szerint Istené, nem pedig az emberé, és ha ezt elhiszi, már nem lesz idegen rajta – adta meg a választ az egyházi elöljáró.

Rámutatott: az orgona a közösséget is kifejezi, számos sípja van, ezekben a gyülekezet minden tagjának a hangja megszólal.

„Mikor megszólal az orgona, mindannyiunk helyett és bennünk is megszólal” – mondta Kató Béla. A püspök Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versét idézve intette a bethleni gyülekezetet: „Fiaim, csak énekeljetek!”

Bányai Csaba dési református esperes arra emlékeztetett: az éneklést a reformátorok is fontosnak tartották, ezért kapott az ének központi helyet a református liturgiában.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviseletében Simon Előd konzul elmondta: az orgona a magyar kormány támogatásával újult meg. Hozzátette, összefüggéseiben kell nézni az eseményt, hiszen míg Európa nyugati felében kiürítik a templomokat, kidobják az orgonákat, a Kárpát-medencében templomok és templomi kellékek százai újulnak meg, telnek meg élettel és töltik be funkciójukat.

„Ezer bajunk és nehézség ellenére őszintén látom, hogy jó úton járunk, mert ez nemzeti és keresztény megmaradásunk helyes útja” – fogalmazott a konzul. Hozzátette, az orgona, a templom csak eszköz, nem végcél, a „lelki templom” maga a gyülekezet.

Az ünnepségen a román ortodox húsvét ellenére Nicolae Moldovan polgármester is jelen volt. Arról beszélt, hogy „az ünnep lehet más, de a lényege ugyanaz”, és biztosította a jelenlévőket, hogy Bethlenben minden közösség fontos.

Décsei Attila alprefektus úgy fogalmazott, hogy amikor egy gyülekezet épít, a jövőre gondol, és azt kívánta, hogy az orgona sípjai soha ne hallgassanak el.

Szakács János bethleni parókus lelkész szerint a templom jelenlegi orgonája a második, Hörbiger Wilhelm orgonaépítő mester készítette. Az orgona homlokzatán szerepel az építési év, 1877, és az adományozó neve: „Az Isten dicsőségére áldozta, özv. gr. Bethlen Pálné gr. Bethlen Mária.”

Szakács János emlékeztetett arra, hogy Bethlenben a múlt században négy Bethlen család élt, az adományozó a sokáig a polgármesteri hivatalnak is otthont adó Bethlen Pál-féle kastély építőjének az édesanyja volt.

Az orgona felújítását 2019-ben kezdte el Albert József kolozsvári orgonarestaurátor, és két év alatt fejezte be. Megújulása nagy dolog, mert a szakma szerint Észak-Erdélyben az orgonák 30 százaléka nem működik – fűzte hozzá a lelkész.

A bethleni református egyházközség 823 lelket számlál, a 11 ezer lakosú észak-erdélyi kisváros lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.

Korábban írtuk