Ki ne ismerné a Bábel tornyáról szóló bibliai történetet, amely a középkortól napjainkig számos művészt megihletett. A legismertebb és legikonikusabb ábrázolás talán idősebb Pieter Bruegel-é, de Salvador Dali és Jean-Michel Basquiat is megfestette a „gőg és hiúság” tornyát, sőt, a londoni Tate Modern-ben Cildo Meires brazil művész több száz, különböző frekvencián szóló rádióból épített egy tíz méter magas installációt, utalva ezzel napjaink kommunikációs zűrzavarára.

Batthyány Gyula: Bábel tornya

Szintén a saját korára reflektál Batthyány Gyula festménye, aki valamikor az 1920-as évek második felében foglalkozott Bábel tornyának motívumával, melyet egy zsúfolt, meseszerű jelenetbe ágyazott. Képe a XX. kiüresedett értékeivel szembesít és karikatúrához hasonlító alakjaival görbe tükröt tart a kor arisztokráciájának tagjai elé. Az alkotást sokáig csupán az 1929. március 3-án megjelent Pesti Napló Képes mellékletéből ismertünk, és hosszú lappangás után most először kerül közönség elé, illetve aukcióra. Batthyány képéhez hasonlóan csak a közelmúltban bukkant fel újra Tihanyi Lajos 1908-ban festett Nagybányai piac című olajképe is.

Tihanyi Lajos: Nagybányai piac

A művész monográfusa, Majoros Valéria Vanília 2004-ben még úgy említi a festményt, mint aminek „nyomát hiába keressük, lappang”, majd 2012-ben, az 1909-es Nemzeti Szalont követően immár másodszor láthatta újra a közönség, ezúttal a KOGART, Tihanyi életművét bemutató gyűjteményes kiállításán. A képről Rum Attila művészettörténész a következőket írja: „Első ránézésre talán meglepő lehet, hogy egy „piac” című kép nem tartalmaz még nyomokban sem emberi forgatagot, színes, nyüzsgő kavalkádot. Tihanyinak volt humorérzéke, nem is csekély, így képének témája a piac hűlt helye, ahol szokott lenni, de most éppen nincs. (…) A festmény kimagaslóan jelentős és nem kevésbé gyönyörű korai darabja az életműnek. Olyan hiánypótló alkotás, melynek felbukkanása különleges szerencse a közönség és a korai magyar modernizmus kutatói számára egyaránt”.

Vaszary János: Mezei virágok

A kiállítás és a május 19-i aukció egyik kuriózuma Vaszary János Mezei virágok csendélete című alkotása, nemcsak szépsége, de tulajdonosa miatt is. Az 1930-as évek végén festett képet ugyanis 1964 decemberében Irwin Shaw amerikai író vásárolta meg a zürichi Semiha Huber Galériában magyar származású felesége, Marianne Edwards számára, és évtizedeken keresztül a család tulajdonában is volt.

Az aukción szereplő közel kétszáz tétel között szerepel a fentieken túl jó néhány kiemelkedő alkotás, így Faragó Endre Kávéházban című alkotása, Czigány Dezső Zöld kancsós, almás csendélete, de az érdeklődők Egry József, Márffy Ödön, Kondor Béla, Scheiber Hugó, valamint Koszta Jószef művekre is licitálhatnak.

Hirdetés
Korábban írtuk