A Statisztikai Hivatal 1960 óta már nem méri az írástudatlanok számát. A kutatók csupán arra kérdeznek rá, hogy hány osztályt végzett a megkérdezett – mondja Szűcs Zoltán, a KSH osztályvezetője. A legfrissebb adatok 2005-ből származnak. A tíz évnél idősebb népesség körében végeznek felméréseket, hiszen tízéves korra már illik elvégezni az általános iskola első osztályát. A tízéves és idősebb népesség fél százaléka az, amely nem végezték el az általános iskola első osztályát sem.

Megkeresésünkre az oktatási és a szociális tárca sem tudta megmondani, hányan nem tudnak írni és olvasni az országban. Lada László oktatáskutató egy becsült adatot idéz: eszerint 2000-ben két százalék volt az analfabéták és fél analfabéták aránya – vagyis körülbelül 200 ezren maradtak ki az általános iskolából anélkül, hogy megtanultak volna olvasni.

A kutatók félanalfabétának nevezik azokat, akik képesek leírni a nevüket, és a cégtáblákat is felismerik, de hosszabb szöveget képtelenek megfejteni. A funkcionális analfabéta pedig olvas ugyan, de nem mindig érti, hogy mit. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején a dán hadseregben fedezték fel ezt a jelenséget. Rájöttek arra, hogy az újonnan bevonuló katonák nem tudják megtanulni a korszerű új fegyverek kezelését, ha odaadják nekik elolvasásra a leírt szöveget.

Az oktatási tárca internetes oldalán 2006-os dátummal szerepel a hír, hogy az általános iskola befejezése után a diákok egyharmada funkcionális analfabéta marad. A magyar felnőtt lakosság sem szerepelt jól egy 2000-es nemzetközi felmérésben – idézi Lada László: a 15-69 évesek 80 százaléka rosszul vagy gyengén teljesítette az olvasás megértési és írásbeli feladatokat.

(MR)