Hirdetés

Mindig izgalmas pillanat kinyitni a Kommentár aktuális számát, a folyóirat a magyar konzervatív és jobboldali gondolkodás fiatal termő fája. Az ez évi harmadik megjelenés a változó világ sajátos fejleményeivel és jelenségeivel foglalkozik. Így többek között a föderalizmus és a nemzeti szuverenitás kérdésével, a vírusos Olaszországgal, az amerikai „múltba nézés” problémáival, a technoideológia és a technologika témakörével, és persze nem maradhattak ki a homoszexualitással, a genderizmussal és az LMBTQ-mozgalmakkal kapcsolatos vitás kérdések sem.

Az izmosodó Kommentár továbbra sem keresi a balliberális szellemi áramlatokkal való kiegyezést, és ez igen üde színfolt a hazai jobboldali szcénában. Helyette, kétségtelenül határozott hangon és megalapozott érvrendszerrel, kiáll az állandónak tekinthető civilizációs értékek mellett, amit az is mutat, hogy a folyóiratba applikált mottók most többnyire a Teremtő egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen döntéséről, a férfi és a nő létezéséről, valamint az általuk alkotott családról, annak fontosságáról szólnak.

„A család szerepe meghatározó és pótolhatatlan az élet kultúrájának építésében” – idézi a lap Szent II. János Pált a 150. oldalon. És álljon itt még egy idézet, az, ami az egész újságot lezárja: „A konzervatív magyar múlt gazdag örökséget kínál a magyar politikai megújuláshoz. Nem szükséges tehát a kétségbeesett szellemi importtevékenység, Tanulni persze mindenkitől lehet és kell, de egyetlen mai nyugati modell sem a mi feltételeink között született, míg egykori elődeink nagy részben a mi gondjainkkal is küszködtek.” Ezek Tőkéczki László különösebb magyarázatra nem szoruló gondolatai.

Korábban írtuk