Hirdetés

Egy férfi bemegy a kocsmába, leül a bárpulthoz, majd hosszú monológba kezd: beszél a gyermekkoráról, az első barátjáról és arról, miként lett zárkózott, kiközösített gyerekből menő üzletember, végül pedig hogyan ment tönkre az élete. Nagy Borús Levente monodrámája igazi bravúr, és kiváló példa arra, hogyan lehet filléres költségvetésből nagyot alkotni. Egyetlen kameraállás, néhány másodpercet leszámítva szintén egyetlen vágás nélküli jelenet és egyetlen színész: Nagy Zsolt a lelkét is kijátssza, miközben megfogalmazza az örök érvényű problémákkal küzdő férfi tragédiáját. A mindössze háromnegyed órás, gyorsvonatként zakatoló játékidőben pedig a modern nagyvárosi ember elfojtott démonai, a megfelelési kényszer és a jelenkor egyéb neurózisai kerülnek terítékre. Briliáns munka, amely a minimalista eszközök ellenére képes katarzist kiváltani.

Korábban írtuk