Fotó: MTI Fotó: Marjai János
Hirdetés

– Jövő január 1-jén lesz Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója. Ennyi év után lehet üzenete a mai magyarok számára a XIX. századi költőnek?

– Tizenöt évvel ezelőtt, a Bor és a lányka című lemezem kapcsán fedeztem föl magamnak újra Petőfit. Az ember persze tanulja az általános iskolában, a gimnáziumban, sokan az egyetemen is, de a megszerzett tudás gyakran elkopik. Nálam szerencsére eljött a pillanat, amikor újra belemélyedtem a költészetébe. Az igazán nagy költők soha el nem múlóan aktuálisak. Petőfi mindössze 26 évet élt fiatalos lendülettel, ambícióval, erőteljes hazaszeretettel és szabadságszeretettel, nem utolsósorban humorral, szatirikus vénával. Mégis Petőfi ma is a legfényesebb állócsillag a magyar égbolton.

– A nyughatatlan forradalmár vagy a friss hangon szóló poéta a fontosabb?

– Inkább az utóbbi. A nemrég megjelent Petőfi dicsérete című albumon is ezt igyekeztem kidomborítani, olyan verseket választottam, amelyek megmutatják az irodalmi zsenijét: Pató Pál úr, Reszket a bokor, mert… Falu végén kurta kocsma, Megy a juhász szamáron, A szabadsághoz, Szerelem és bor, A tintásüveg, Csokonai. Ezekből a költeményekből kirajzolódik egy Petőfi-keresztmetszet, bennük van a szerelem, a szabadságszeretet, a humor, mindaz, ami közel viheti a költőt a mai fiatalokhoz. Ez is volt a célom, hiszen Petőfi már a húszas évei elején országosan ismert és kedvelt volt, ünnepelt sztár, korának influenszere. A költő addig él, amíg olvassuk, szavaljuk vagy mint most, énekeljük a verseit. Petőfi ma sem száraz, tankönyvszagú irodalomtörténeti fejezet, hanem időszerű, élő művészet.

Korábban írtuk

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Mi a nehezebb, zenéhez szöveget írni vagy szöveghez, jelen esetben versekhez muzsikát komponálni?

– Nincs bevett receptúra, mindkét metódus előfordul. Petőfi költeményei a népdalok világát idézik, könnyen mondhatók, énekelhetők, könnyen megzenésíthetők. Az albumon kivételt jelent a címadó Petőfi dicsérete, ennek a szövegét is én írtam a költő tiszteletére.

– Miért szólólemez formájában jelentek meg a megzenésített Petőfi-versek Ghymes-album helyett?

– Azért, mert ez egy tematikus vers-, illetve dalgyűjtemény. Régóta tervezgettem ezt a lemezt. Nagyon örülök, hogy a magyar kormány meghirdette a Petőfi 2022–23 emlékévet, ez is lökést adott, hogy megvalósítsam a tervet.

– Petőfi édesanyja, Hrúz Mária a Turócszentmártonhoz közeli Nyitranecpálon született tót evangélikus család leányaként, a költő édesapja, Petrovics István felmenői is szlovák evangélikusok voltak, a család a Trencsénhez közeli Vagyócra vezethető vissza. Jelen van a szlovák köztudatban Petőfi?

– Sok versét lefordították szlovákra, de jobbára csak az irodalmárok ismerik a munkásságát. Felvidékhez inkább csak annyira kötődik, hogy utazásai során Pozsonytól Gömörig, Kassáig bejárta a mi vidékünket is.

– A Petőfi dicsérete című lemez bemutatója október 21-én lesz emblematikus helyszínen, a Nemzeti Múzeum dísztermében. Tudatosan kapcsolta össze 1848-at 1956-tal?

– Igen, tudatos választás volt. Kerestem a megfelelő helyszínt, és amikor felhívtam a Nemzeti Múzeum igazgatóját, L. Simon Lászlót, nagy örömömre nyitott volt a dologra. Az estre meghívtam Horányi László Jászai Mari-díjas színművész barátomat, aki a költő verseiből fog szavalni. A Színház- és Filmművészeti Egyetemről is érkezik egy csapat, pontosabban hét másodéves egyetemista, akik lelkesen, virtussal működnek közre a koncerten, felmutatva a Petőfire jellemző fiatalos lendületet.

– Várhatóak további tematikus verses albumok más költők megzenésített költeményeivel?

– Át-átvillant már az agyamon a gondolat. Nagyon szeretem a felvilágosodás korát, az ugyancsak fiatalon, 32 évesen elhunyt Csokonai költészete is erősen foglalkoztat. Nincs kizárva, hogy lesz folytatás.