Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Egy pásztor szürkemarháival a 24. gulyásversenyen és pásztortalálkozón Hortobágyon 2020. szeptember 19-én.
Hirdetés

Nagy István agrárminiszter beszédében „a magyar mezőgazdaság élő örökségének” nevezte a pusztai állattartás hagyományait, amire „építhetjük a jövőnket”.

A tárcavezető szerint a mai pásztorok fontos feladata, hogy továbbvigyék ezt az élő örökséget.

Nagy István azt mondta, a pásztorok három jellemvonása „az erő, a bátorság és a hit”.

„2021-ben sem kell más, csak erő, bátorság és hit, és sikeresek leszünk” – tette hozzá a miniszter.

Korábban írtuk

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a gulyásversenyt a hagyományos, pünkösd-közeli időpontban a járványhelyzet miatt nem tudták megtartani, mint ahogy számos más pusztai rendezvény is elmaradt.

Ezért első alkalommal szervezték meg augusztus 20-22. között a Pusztán Ünnep! elnevezésű programsorozatot, ahol mindenből – lovasprogramok, hídivásár, kihajtás, gulyásverseny, pusztai eledelek – kapnak egy kis ízelítőt a látogatók.

A pusztai állatparkban tartott megnyitón mások mellett felvonult a mátai csikósok fogata, a hatos ökörfogat, a négyes bivalyfogat, ott voltak Hortobágy örökös pásztorai, bemutatták műsorukat a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncosai, miközben a háttérben legelt a szürkemarha gulya: 196 tehén 180 borjával.

A pásztor- és bojtár párosok számos versenyszámban, köztük a két legnehezebbnek ítélt, kötéllel történő marhakifogásban, illetve a gémeskútból történő vízhúzásban mérik össze tudásukat.

Borics Imre, a gulyásversenyek hortobágyi alapítója a megnyitón bejelentette: a pásztorok jutalmazására 500 ezer forint alaptőkével alapítványt hozott létre, amelyhez bárki csatlakozhat. Szeretnék ezzel is elismerni azt az óriási munkát, amit a gulyások évközben végeznek a pusztán – fűzte hozzá.