FILM – Rabszolgasors

12 év rabszolgaság – színes, feliratos, amerikai-angol dráma, 134 perc, 2013

Spike Lee most valószínűleg elégedett: az afroamerikai származású rendező egy évvel ezelőtt határozott nemtetszésének adott hangot, mert szerinte Tarantino a Django elszabadul kapcsán viccet csinált a rabszolgaságból. Steve McQueen új filmjével kapcsolatban azonban egy rossz szava nem lehet, hiszen humort és irgalmat nem ismerve mutatja be Amerika történelmének legnagyobb szégyenét. Solomon Northupot (Chiwetel Ejiofor), a New York államában élő nagypolgári szabad fekete embert elrabolják és eladják rabszolgának délen, majd gazdától gazdára vándorolva érik a megaláztatások. A 12 év rabszolgaság tökéletes portrét kínál a korszak és úgy általában az emberi lélek mélyén rejlő sötétségről, McQueen pedig ezúttal is a legjobb színészeket válogatta össze, élen örök kedvencével, az ismét zseniális Michael Fassbenderrel, de Brad Pitt is feltűnik a vásznon. Állandó operatőre, Sean Bobbitt felvételei pedig ezúttal is magával ragadóak és hidegen gyönyörűek. A jövő évi Oscar egyik legnagyobb esélyese ugyan témájával kapcsolatban nem sok újdonsággal szolgál, de a tanulságot korbáccsal veri bele nézőjébe.

Német Dániel

ZENE – Dicsőség az Istennek

Susan Boyle: Home For Christmas – Sony Music, 2013

Az 2008­ban még szociális munkásként dolgozó Susan Boyle éves gyakorisággal, kizárólag karácsonyra jelenteti meg lemezeit. És jól teszi, mert az ötödik X­et is túllépett hölgy előadásmódja, csodálatos hangja ehhez a szent időszakhoz igazodik. Ha őt halljuk, az ünnep nem csupán a rövid naptári időszakra szűkül, bármikor újból átélhető. A technika segítségével kettőst énekel a néhai Elvis Presley hangjával, az idősödő Johnny Mathissal és mindent kortalanná tesz. Két dalban származását sem tagadja meg a skót duda segítségével, amely még bensőségesebbé teszi a megszólalást. I Beleve In Father Christmas, The Lord’s Prayer, When A Child Is Born és a többi örökzöld dallam az Úristen dicsőségét hirdeti a hétköznapokon is. Susan segít, hogy ezt mi se feledjük.

Szakács Gábor

KIÁLLÍTÁS . Két generáció

Az örvendetesen megszaporodott galériák sorában is kiemelkedő bemutatóhelyen ezúttal két festőművész félszáz alkotását csodálhatjuk meg a falakon. Kovács Hajnal hiperrealista festményeinek főszereplője a mai világ öntudatos, felszabadult nőtípusa sokféle megközelítésben. A bennük rejlő titokzatosság szinte szíven üti a nézőt. („Gondolat”, „Kétség”, „Ennyi…”) A képek filozofikus eszméket sugallnak, gondolkodásra ösztönöznek. Derűsebb impulzív festmények a „Melódia” piros pipacsai vagy az „Ébredés” virágai. Érdekesek a törzsi művészet hatását tükröző festmények („Indo”) és a már korábban értékesített műveinek – különleges nyomdatechnikával készített – reprodukciói („Már késő”, „Miért?”). A fél évszázada Torontóban élő Andrew Mikecz akvarelljei azt a – számunkra ismeretlen – kanadai vidék tájait és aprócska falvait mutatják be, amelyek sok vonatkozásban a szülőföldet idézik. Művészetét a poétikus realizmus jellemzi, bensőséges hangulatú, lágy színvilágú alkotásai a szépség és harmónia kifejezésére törekszenek. Ez jellemzi még absztrakt kompozícióit is. Két generáció egyéni és bensőséges képi világa, felejthetetlen vizuális vallomásai.

Márton Attila

Kovács Hajnal és Mikecz András festményei, OTP Bank Galéria, XIII. Babér u. 9., megtekinthető: jan. 9-ig

KÖNYV – Családok apostola

A katolikus könyvkiadó rendkívül népszerű Pásztorok interjúkötet­sorozatának tizenkilencedik kötetében két kiváló újságíró fogta vallatóra a jelenlegi tábori püspököt, Bíró Lászlót. A szekszárdi születésű főpapról már gyermekkorában is egyértelmű volt, hogy pap lesz. Hivatásának kialakulásában szüleitől örökölt adottságai – édesanyja emberismerete, édesapja megfontolt bölcsessége, kommunikációs készsége – is segítették. Korán elkerült a szülői háztól, gimnáziumi és szemináriumi éveit Győrben töltötte. Szentelése után a pécsi egyházmegyében kezdte meg szolgálatát. Pályája kezdetén közvetett módon maga is megtapasztalta az akkor már „puhább” diktatúra kellemetlenkedéseit, életvitelével, emberi tartásával el is kerülte azokat. Szinte kezdettől fogva a fiatalok, a házasságra készülők mellé állt, hirdette a családok egységének fontosságát. Nem véletlen, püspökké szentelése után családreferensi megbízást kapott. Immáron két évtizede a fiatalok és a házaspárok lelki vezetője, szeretettel áll rendelkezésére mindazoknak, akik bizalommal fordulnak hozzá.

Spangel Péter

Rendelkezésre állok, Bíró László püspökkel beszélget Elmer István és Kipke Tamás, Szent István Társulat, 2013

KÖNYV – „Én a Szent Korona országában hiszek”

„Fiam, az egyenruhádon és a becsületeden soha nem eshet folt” – idézi fel magában apja intelmét Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy fiatal szárnysegéde, amikor akaratán kívül egyre veszélyesebb kalandokba bonyolódik. A helyszín Budapest, majd a Balaton­felvidék, az időpont 1944, a kudarcba fúlt kiugrási kísérletet követő napok. A kormányzó egyetlen életben maradt gyermekét elrabolják, miközben veszélyben az ország, egy jelentős olajmezőt felfedező geológus lánya, és amiben hősünk a legjobban – és egyedül – hisz: a Szent Korona. Miközben az utóbbi kettőt menekíti a nyilasok elől, egy hamisítatlan kondori hangulatú regénybe csöppenünk, amelyben ezúttal egy a hazájához mindig hűséges, a lelkiismerete általi helyes utat és felettesei parancsát megingathatatlanul követő fiatal katona áll a középpontban. Wertheimer Miklós a tettek embere, aki mögött, miközben szélsebesen robog át egy BMW 327­esen, majd egy Kübelwagenen a fél Dunántúlon, ott van az egész akkori Magyarország ítélkezés nélkül szétterített látképe. És Kondor most is, mint mindig, a részletekben erős: a kocsmában hősködő kisnyilas, a sokféle haza közt utat vesztett tanító, a hús nélküli kelkáposzta­főzeléket feltálaló Keresztmama a túlélés mindennapjainak krónikásai. És ezek a részletek azok, amelyek igazán átélhetővé teszik ezt a fikció és a valós történelmi események határán játszódó, már­már sablonos akciófilmbe illő őrült rohanást.

Farkas Anita

Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd – Agave Könyvek, 2013

SZÍNHÁZ – Elsöprő bűnök

Ritkán érzi az ember, hogy egy színházi előadás ugyanolyan hatást tud kiváltani, mint egy film: ugyanúgy megráz, ugyanúgy bebújik a bőr alá, ugyanúgy szeretné elvenni róla a szemét, de nem tudja. A Jó zsaru ­ rossz zsaru viszont pont ilyen darab: nem lehet elbújni előle. Bár az alapsztorit már sokszor láttuk sok formában – bűnös város, ahol még a bűn üldözőinek is nehéz ártatlannak maradniuk ­, ennek ellenére mégis elsöprő erejű előadásról van szó, ami főként a színészi játéknak köszönhető. Szabó Győző, a jó zsaru, aki egyszerre esendő és hihetetlenül erős, Stohl András pedig a rossz zsaru, aki jó érzékkel keveri a kegyetlenséget a családja iránti szeretettel, a gyengeséget az óriási erővel. Mindezt egy nagyon puritánul berendezett színpadon, ahol a színészek semmi másra nem támaszkodhatnak, csak saját tehetségükre és egymásra. És így is sikerül zseniálisat alakítaniuk.

Bakai Anna

Keith Huff: Jó zsaru – rossz zsaru, bűnügyi történet egy részben, Centrál Színház, köv. előadások: jan. 9., 28., febr. 16.