Recenzió 2008/03. szám
Oláh Ibolyával kapcsolatban végig az az érzésünk, hogy igazán csak a színpad és az ének áll jól neki, partnere és filmbéli énektanára, Rudi, azaz Kern András viszont minden síkon nagyszerű. Prózai jeleneteiben szatirikusan spleenes, mikor a zongora mögött tattarázik, akkor meg annyira vicces, hogy a fél mozi röhög. Azonban a Casting minden így is sokkal jobbra sikerült, mint vártuk. Tímár Péter nem elgondolkodtató, de kifejezetten szórakoztató filmet hozott létre, ami folyamatosan képes lekötni a figyelmünket.
Véka
Casting minden – magyar zenés film, 2007., r: Tímár Péter
KÖNYV – Hol volt, hol nem volt…
Ki ne ismerné a Világszép Nádszál kisasszony vagy éppen Bolond Mihók történetét, s rajtuk keresztül a nagy mesemondót, Benedek Eleket. Az első íróink egyike volt, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, így azt is, hogy népmeséket adjanak a gyermekek kezébe. Meséi, mondái számtalan kiadást megértek már több mint egy évszázad alatt, s most a Helikon Kiadó is ezekből nyújt egy válogatást, kiegészítve a Magyar Katolikus Rádió hangfelvételével, amelyen többek között Pápai Erika, Borbiczki Ferenc, Bánffy György és Hirtling István mesél.
BB
Benedek Elek: Ördög Rózsa – mesék és mondák – Helikon Kiadó, 2007
ZENE – Árnyalatnyi újdonság
A színésznőként is ismert Jennifer Lopez évekkel ezelőtt a tág értelemben vett popstílusban nagyszerű számokkal robbant be (If You Had My Love, Waiting for Tonight) a zenei életbe. Volt aztán egy latinosabb próbálkozása is, ami nem volt rossz, de nem is ütött nagyot. A Braveről ismert Do It Well című szám ugyan felbirkózta magát a slágerlisták élére, mégis nyugodt szívvel állíthatjuk: a dal gáz, a klip meg egyenesen borzasztó. Így hát vegyes érzelmekkel láttunk neki az új korongnak. Ám rögtön az első, Stay Together című nóta zseniálisnak bizonyult, jó a ritmikája, táncolós, dallamos, és felettébb hangulatos. Kiemelhetjük még a Never Gonna Give Upot, amiben újdonságként vonósok kísérik az énekesnőt, ez is egy új arca Lopez kisasszonynak. Összességében tehát jó a lemez, de izgalmasabb lenne, ha egyszer még több élőhangszeres megoldást vinne a zenéjébe.
Marosvölgyi Luca
Jennifer Lopez: Brave (Sony BMG, 2007)
KÖNYV – Következtetések
A kötet borítóján hiába is keresnénk a szerző nevét, azon ugyanis csupán az „Írták: A Belügyminisztérium ügynökei” felirat szerepel, mivel az összeállítás nem más, mint a Történeti Levéltárban talált dokumentumok kommentár nélküli közreadása. Pallos László nem történész, csak látó-értő krónikása az 1945 és 1965 közötti időszaknak, könyve pedig arról ad átfogó képet, hogy kik adtak a legsötétebb időkben is fényt és reményt az embereknek. A dokumentumok böngészése közben az olvasó saját maga vonhat le tanulságokat, miközben maga Pallos nem ítélkezik azok fölött, akikről nem tudja, milyen fenyegetésekkel vettek rá az „együttműködésre”.
Hankó Ildikó
Pallos László: Reménykeltők – Püski Kiadó, 2007
KIÁLLÍTÁS – Időtlen utazás
„Ha el akarod kerülni a művekben jelentkező, korunkban már nem létező összhangot, szerves anyagokat kell építened a munkáidba. Preparált húst, mumifikált élőlényeket, csontot, belet […] Ezek azok az anyagok, amelyek mulandó testünket is felépítik, és így kapcsolatot teremthetsz a létezővel”. Bogdándy Szultán nem hagyja magát holmi aktuális divatirányzatoktól befolyásolni, az állandóság filozófiai erejű bizonyítására törekszik. Rusztikus, már-már barbár megfogalmazású művei megdöbbentő erővel hatnak a szemlélőre, miközben az alkotások erejét tovább fokozzák a képaláírások (például: A nagy mogul méhei). Bár első benyomásra nem feltétlenül fejezik ki a mű tartalmát, a Rovarrajzás témája például egy egyszerű, ruhátlan, felénk tekintő emberpár, akiket a mester egy olyan arányaiban és formájában rendkívül hitelesen megépített vasúti tehervagonba helyezett, hogy szinte keressük alatta a vágányt, amelyen a szerelem megállás nélkül zakatol. A nagy műgonddal való kivitelezés valamennyi munkára jellemző, s a fából faragott elemektől a hegesztett vasszálakon át a bevert szegek ritmusáig mindennek pontos jelentése van. Kivételes szellemet takar, ahogyan a nyomtatott áramkör és a rozsdás drótdarabkák szélfútta, búzamezős tájképpé lényegülnek, vagy amint valami csapszegszerűség rózsaablakká lesz a kalodába zárt kezű Időhalász fölött. Bogdándy egyszerre időtlen és kortárs.
F. Orosz Sára
Bogdándy Szultán kiállítása – Godot Galéria, Budapest
FILM – A bábjátékos
A Kasszandra álma már csak nyomokban idézi a régi, intellektuális humorú Woody Allen-t, aki SZTK-keretében hódította meg a legjobb nőket. A rendező olyan, mint egy antikvitás korabeli drámaszerző, aki a vígjáték vaskos társadalmi élcei után egyből a hatalmas súlyú görög sorstragédiák felé fordult, és meg kell mondani, mesterien. Miként a Match Pointban, itt is érezhető a Bűn és bűnhődés-tematika, csak sokkal árnyaltabban és finomabban, mégis annál nagyobb hatással és erővel. Philip Glass zenéje az első pillanattól vérdermesztő jelzésként dörömböl, súlyoz és hömpölyög elő, hogy ne is számítsunk semmi jóra. Eközben a hátterek inkább elegánsan mesebeliek, mintsem világvárosiak, Zsigmond Vilmos kamerája már-már az impresszionista szépség határán kémlel olykor. Az igazi hangsúly azonban a színészi játékon van, aminek magas minőségét ez a lélektani alkotás evidensen meg is követeli. Valahogy úgy tudjuk elképzelni, hogy a rendező Zeusz képében egyszer csak odaáll a nagyszerű Ewan McGregor elé, és azt mondja neki tüzes villámait csattogtatva, hogy Bűnhődj!, erre ő a lelkiismerete szavától hajtva úgy kezd zsigerien és egyben okosan szenvedni, hogy a néző magán érzi annak súlyát. Allen úr ügyes bábjátékos, a másik testvér szerepében Colin „Miami Vice” Farrell alakja is pontosan mozgatott, csakúgy, mint az egész angol színészekből álló gárdáé. Az, hogy az emberlét súlya végtelen, közhely. Az, hogy ilyet filmvásznon látunk, manapság kuriózum.
Herbák
Kasszandra álma – amerikai film, 2007
CD – Több mint jazz
Egy zenész művészi nagyságát jellemzi, hogy miként tud szólni a gyermekekhez. Ez a tulajdonság most egyidejűleg két muzsikus teljesítményén is lemérhető, hiszen a világ egyik legelismertebb zongoristája, Chick Korea Children’s Song című, 1984-ben megjelent lemezét nem kisebb magyar zongorista kiválóság, mint Vedres Csaba átiratában hallhatjuk. Persze ne gondoljunk óvodás korúakhoz szóló szerzeményekre, ám a Kairosz Quartettel készített felvételek megszólalásuk, könnyedségük révén mindenképp szélesebb réteghez szólnak, mint a szó szoros értelemben vett jazzbarátok társasága.
Szaki
Vedres Csaba & The Kairosz Quartet: Chick Korea – Children Songs’ Variation (Periferic Record – Stereo Kft., 2007)