Recenzió 2009/49. szám
A legfrissebb, Mosolyméretek című album pedig olyan, amilyennek a címe alapján gondoljuk. Eszter a korábbihoz képest több oldalát is megmutatja most a hallgatóknak, ugyanis van itt jazzes (Porcelánjáték), bluesos-szájharmonikás, a Vonzó ember (szerény véleményem szerint a legjobb pontja az anyagnak), pattogós rockabilly (Rúzscukor), érzelmes lírai és természetesen a már bevált R’n’B.
Marosvölgyi Luca
Bartók Eszter: Mosolyméretek – Tom-Tom Records, 2009
FILM – Norvég bravúr
Vannak mozik, amik olyan gondoskodással születnek, hogy pillanatok alatt megérezzük, érdemes végignézni őket. Ösztönös kedvelést érzünk, ami nem ösztöneinknek, de a szép munkának köszönhető. Meg vannak olyan mozik is, amik nemzeti hősökről születnek, akiket egy ország a világ elé akar tárni, és mivel remekbe szabottak, el is érik céljukat. Espem Sandberg és Joachim Ronning rendezők filmje hanyagolja az igénytelen propagandát, érdemes ívet ígér, és végig tartja is azt. Finom, intelligens humor és életöröm mintázza a folytonos feszültséget és a nagyon is mély szövetet, ráadásul a kivitelezés is minőségi, a norvég alkotás szerintünk összességében világszínvonalú. Aksel Hennie Max Manus szerepében nem túloz el és nem becsül alá, valódi élvezet nézni ezt a játékot, amihez méltón társul a többiek munkája is. A film zárása is szerethető, kedvesen hazafias, s ad gondolkodnivalót békeidőről, háborúról, emberről.
Herbák Dóra
Max Manus – norvég-dán-német háborús filmdráma, 2009
KIÁLLÍTÁS – Valóság anatómiája
A Kogart Ház közelmúltban megnyitott Csernus emlékműterme – a művész személyes tárgyaival, bútoraival, munkaeszközeivel – főhajtás a XX. századi magyar festészet e különleges egyénisége előtt. A kiállítóteremben lévő munkáit a csendéletektől az irodalmi tárgyú műveken (Egy hordó amontillado) át az ószövetségi jelenetekig (Betszábé) áthatja az első pillanatban még személytelenségnek tűnő tárgyilagosság, ám ahogy a képek lassan a bűvkörükbe vonnak, már mást látunk: a valóság megragadásának zseniális képességét. Kérlelhetetlen precizitással ábrázol, ha kell filmszerű jeleneteket, ahol döbbenetes mozgalmasság uralja képeit (Hogarth-variáció, Próba), vagy épp a nőiességét még őrző, de már öregedő asszonyt (Mariane). Nem véletlen, hogy Caravaggio, Velázquez gyakoroltak rá mély benyomást, hiszen művészi képességei a legnagyobbak közé emelték.
Szentei Anna
Csernus Tibor: Képek a Sulkowskigyűjteményből – Kogart Ház, megtekinthető: december 31-ig
KÖNYV – A kunok igazsága
Szent László legyőzi a leányrabló kun vitézt – mondja a legenda. De vajon miért éppen a kunokkal állítja szembe egy állítólagos hagyomány lovagkirályunkat? Kinek az érdekét szolgálta a tatárjárás előtt csapatait IV. Béla királynak felajánló Kötöny kun király és családjának megölése? Lehet-e összefüggés a Perzsiában tanaiért kivégzett Máni és szellemiségét a kunok körében elterjedt, Európában a Vatikán által bogumilizmusnak nevezett mozgalom között? Ki is valójában ez az olykor palócnak, matyónak, polovecnek, kipcsaknak, kumánnak nevezett népcsoport? L. Nagy Lajos szakmai forrásokra hivatkozó könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Szakács Gábor
L. Nagy Lajos: A kún kérdésről és a sidó állapotrúl – L. N.L. Kiadó, 2009
ZENE – Fehér holló
A Dresch kvartett alighanem a legerősebb kötés a mai magyar jazzben. Nem sokan akadnak – akár világviszonylatban vizsgálva is – akik ilyen következetesen ragaszkodnak egy pontosan meghatározható értékrendhez, miközben semmilyen ideológia nem befolyásolja művészi autonómiájukat. A Dresch együttes minden lemeze a hazai jazz-színpad fontos eseménye. Legújabb albumuk is – mely az év magyar jazzprodukciójaként Gramofondíjat kapott – ritka madár a mai akusztikai dzsungelben, gyöngyszem a kétes értékű hangzavarban. A bartóki örökség folytatása, a modern kori magyar zenei nyelvezet közkinccsé tétele. Mindössze öt darab alig negyvenpercnyi terjedelemben, mégis katartikus élmény. Játékukban egybeesnek a népzene (ezúttal egy számban az indiai is) és a jazz elemei. Az egység az állandó partnerekkel (Lukács Miklós – cimbalom, Szandai Mátyás – bőgő, Balló István – dob) való tökéletes összhangban is megnyilvánul, de ez átragad a néhány vendégművészre is (köztük a mai idők Paganinijére, Lajkó Félixre). Bensőséges, spirituális művészet, amit érdemes többször is meghallgatni, hiszen mindig újabb szépséget tár elénk.
Márton Attila
Dresch Mihály: Ritka madár – X Produkció, 2009
CUKRÁSZDA – Pitekuckó
Végtelenszer mentünk már el a Dolce Vita előtt, mielőtt egyszer megálltunk, hogy aztán újból és újból kényszeresen visszatérjünk. Az apró hely ugyanis kívülről semmivel sem tűnik ki a kerületi cukrászdák közül. Felszínes előítéletünk ára aztán az lett, hogy hosszú időn át megvontuk magunkat ettől a csodás kis süteménymanufaktúrától, ahol a piték tarka tárháza mellett a város egyik legjobb házi krémese vár, ropogós leveles tészta közé töltött s – ahogy annak lennie kell – vaníliából főzött krémmel. A gyümölcsös, a cukorral csínján bánó, s az ízekre építő piték között van például epres-rebarbarás, rumos-gesztenyés-szilvás, kaliforniai sütőtökös vagy épp bodzás-almás, de a kínálat a szezonnak megfelelően változik. Szintígy a sajttorták terén, amely a pite mellett a hely alapkínálata: a torta Philadelphiából készül, van kávés, csokis, sima, málnás, lime-os és a többi. Ide bármikor térünk be, mindig akad valami, ami új, friss, izgalmas vagy szerethető. Amellett pedig, hogy a cukrászda a diétázókra, cukorbetegekre és ételallergiásokra is gondol, az ár/érték arány is emberi.
Herbák Dóra
Dolce Vita cukrászda – Budapest, XIII. kerület
KÖNYV – A fülbemászó százlábú
Az építészmérnökből véletlenszerűen íróvá avanzsált Bartos Erika mára talán a kortárs (kis)gyermekirodalom egyik legkedvesebb mesélőjévé vált. Gyermekeit – Annát, Petit és Gergőt –, és velük együtt az öttagú család izgalmas, s nemkülönben mozgalmas mindennapjait mára jól ismeri mindenki. Legújabb verseskötetével pedig éppen ezeket a hétköznapokat szeretné egy kicsit különlegesebbé tenni. A mai gyermekversek sokszor magyarázatra szoruló sorai helyett itt a régi nagy elődök – legelőször is talán Gazdag Erzsi – muzsikáló rímei jutnak az olvasó eszébe, melyek a legkisebbek számára is könnyen érthetőek, megjegyezhetőek, K. Lukáts Kató rajzaira pedig a szerző egyszerű, de ettől zseniális rajzai válaszolnak.
BB
Bartos Erika: Százlábú – Versek óvodásoknak – Alexandra kiadó, 2009