A hatások egyértelműek és határozottan az előnyükre válnak: mennyire lehet jó zene az, amiben ötvöződik a Tool és a Mars Volta? Kérem szépen, nagyon. Sikerült megtalálniuk az összhangot az érzelmek hullámaival áramló gitár (Andrew Goddard, Mark Hosking) és énektémák (Ian Kenny), valamint a többnyire fifikásan játszó ritmusszekció ( Jon Stockman, Steve Judd) között. Szerzeményeiken érződik, hogy nem fogták magukat vissza, mindegyik kerek egész… Négy és fél percnél nem is igen rövidebbek, van, amelyik tizenkét perc és mégsem unalmas, sőt. Viszi a hallgatót magával, néha kiforgatja, felrepíti, lebegteti és még a bukfencre is minden további nélkül hajlamosak vagyunk. Ha a zene előhozza és megkívánja.

Marosvölgyi Luca

Karnivool: Sound Awake – Cymatic Records/Sony Music, 2009

FILM – Határmezsgyén

A Gyűrűk Ura népes rajongótábora régóta várta Peter Jackson újabb rendezését, remélve, hogy a mester újabb meséje hozza azt az epikus vonalat és ütős látványvilágot, ami a trilógia óta elvárható tőle. Ez utóbbiban nincs is hiba, az új alkotás ég és föld határán játszódó jelenetei a maguk borzongatóan szürreális szépségében és pazar színeiben remekül árnyalják a párhuzamosan zajló földi történet sötét árnyait, a tizenéves kislány meggyilkolása körül bonyolódó események olykor feszült lélektani csomókba sűrűsödő ívét. Az áldozatként egyelőre a mennyországba eljutni képtelen Susie (Saoirse Ronan) szemszögéből kibontakozó drámából – a családtagok magányos küszködése, a felelősségre vonást megúszni látszó gyilkos csendes becsavarodásai – azonban időnként eltűnik a mélység, a helyette felkínált, könnyfakasztónak szánt giccs pedig könnyedén elhagyható lenne. Az alkoholista és erősen egzaltált nagymamát játszó Susan Sarandon vicces jelenetei ugyanakkor a film dramaturgiájából erősen kilógva sem rosszak, ahogy a szerepért Oscarra is jelölt Stanley Tucci nyájas kisvárosi pszichopatája sem, akinek figurája jól hozza azt az unalomig ismert tézist, hogy a gyilkos mindig jófiúnak néz ki, és ha lehet, a szomszédban lakik.

Farkas Anita

Komfortos mennyország – amerikai-angol-új-zélandi film, 2009

KÖNYV – Egy élet értelme

Örök kérdés, hogy létezik-e az évek múlásával mélyülő igaz szerelem, vagy minden a hormonok játéka csupán? Méhes György beszédes címet viselő könyve olyan bizonyság a kétkedőknek, amivel csak egy hatvan éven át tartó csodálatos házasság története szolgálhat. A háború ostromát, a politikai ideológiák ostobaságát és a szabad szellemek szárnyalását meggátolni igyekvő korszakot egyaránt túlélő harmóniáról mesél ez a regény, az írótól megszokott békebeli hangulattal átszínezve. Az imádott feleség halálával kezdődő áradó vallomásban a kifogyhatatlan erdélyi mesemondó visszatért a múltba, hogy a regény lapjain idézze fel az egykori fess katonatiszt és az egyetemista lány megismerkedését, házasságát és gyermekeikben kiteljesedő családi boldogságát. Az Erzsébet fájó hiányát enyhítő sorok egy édesbús lányregényt idézhetnének fel, ha a fülszövegen nem állna ott az örökkévalóságban is bizonyosan szerelme kezét fogó mester egykori vallomása: „hátramaradt időmnek egyetlen értelme, hogy megírjam életének történetét.”

Farkas Anita

Méhes György: Egyetlenem – Ulpiusház Könyvkiadó, 2009

KONCERT – Emlékszilánkok

Személyes hangulatú visszatekintés, és a Makám összetéveszthetetlen, jellegzetes (világ)zenei atmoszférája. Röviden így foglalható össze Krulik Zoltán a budai Vigadó sorozatában tartott koncertje. E fellépés erejéig a csapat új nevet is kapott: a „Robinzon Krúzo” nem csupán Krulik nevét takarja, hanem a művész világtól elvonuló, intellektuális attitűdjét is. A Makám zenészei és Herczku Ágnes segítségével kétpólusú előadás született, amely egyszerre volt szívbemarkoló és elgondolkodtató, mint egy mélabús éjszakai sanzon, és szemérmetlenül szenvedélyes, mint egy tüzes bolgár népdal. De nem csupán a hangulat ringatott el, hanem a megidézett múlt is, mivel a művész családi történetein, emlékfoszlányain át az egész huszadik század megelevenedett.

Szentei Anna

„Dúdoltam én…” – Krulik Zoltán koncert, Hagyományok Háza

KIÁLLÍTÁS – Négyszemközt

Ha a hangzatos címből kiindulva,25 s a Szépművészetitől megszokott megatárlatok után valami monumentális kiállításra számít a látogató, csalódni fog, hiszen a kiállítás több mint félszáz alkotása a francia művészet legdinamikusabb időszakáról, a XIX. század közepétől a XX. század elejéig tartó hat évtizedről csupán ízelítőt ad. Erre azonban magyarázatként szolgál, hogy a kiállított több mint félszáz remekmű csaknem mindegyike – köztük Monet Híd a tavon című alkotása, Renoir Kertben című képe, illetve Gauguin egyik Tahitin készült mesterműve – két dúsgazdag orosz textilgyáros, a századfordulón élt Ivan Morozov és Szergej Scsukin tulajdonában volt. Vagyis a nagy művészettörténeti elvárásaink helyett csupán a képekre figyeljünk, s élvezzük, hogy négyszemközt lehetünk Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne és Picasso egy-egy remekével.

Szabó Éva, Tabajdi Daniella

Degas-tól Picassóig – Francia mesterművek a moszkvai Puskin Múzeumból – Szépművészeti Múzeum, megtekinthető: április 25-ig

KÖNYV – Muszuly-vidék

A Székelyföldet és környékét bemutató, hatrészesre tervezett sorozat harmadik kötete kalotaszegi kirándulásra invitálja az olvasót. A legnagyobb összefüggő erdélyi magyar nyelvszigetet eddig leginkább gazdag népviselete tette világszerte híressé, hiszen a mondás szerint „Kalotaszeg addig terjed, ameddig a muszulyviselet”, vagyis az elöl össze nem varrt, ráncokba szedett szoknya. A szerzőpáros persze kitér ennek bemutatására is, ám észrevesz olyan rejtett értékeket is, mint Szamosbazár rejtelmes sziklaszorosai, Almásgalgó lélegzetelállító kőamfiteátruma, sőt a gasztronómia kedvelői megismerhetik többek között a palacsinta, a mics és a nyári töltött káposzta receptjét is.

BB

Fucskár Ágnes–Fucskár József Attila: Székelyföld kapujában – Kalotaszeg, a Bihar-hegység és a Gyalui-havasok – Alexandra Kiadó, 2009

FILM – Csodák nélkül

Előállíthatunk néhány opciót, miért nem sikerült teljesre az Alice. Például, mert zavaró, kenetteljes pillanatok jelennek meg benne. Mivel egy Disney-matiné lett, nem egy film. Vagy mert rossz tempójú és bizony üresfejű a forgatókönyv. Általános viszonyításban a film akár jónak is mondható, ám egy Tim Burton-féle zseni inkább ne készítsen filmet, ha az nem tökéletesen kompromisszummentes. A csupa szív történetek, és a lélegzetelállító látvány elegyítésének mestere saját világot hordoz agytekervényei között, s minden munkájában ezt vetíti a vászonra. Ebben a filmben azonban a rózsakerten, a teapartin és más apróságokon túl szinte semmit nem látunk a rendező mesélő erejéből. Johnny Depp ismét egy, a normálistól messze eltérő karaktert játszik, de mivel sosem utánozza önmagát, éppen olyan jó, mint mindig, jelenleg az Őrült Kalaposként. Helena Bonham-Carter a nagyfejű Vörös Királynő szerepében a film legjobb percei közé tartozik, s az Alice-t játszó Mia Wasikowska és az irritálóan affektáló Fehér Királynőt színre vivő Anne Hathaway is jól végzi dolgát.

Herbák Dóra

Alice Csodaországban – amerikai fantasztikus film, 2009