Recenzió 2010/14. szám
Végeredményképp egy nagyon klassz retró hangulat keveredik a világ- és népzenékkel. Legfőképp magyar dalok csendülnek fel (Nagy utazás, Fák, virágok, fény, Utánam a vízözön stb…) de azért muszáj megemlíteni például Stevie Wonder Part-Time Lover, vagy Whitney Houston My Love Is Your Love című számának feldolgozását is. Harminckét dal, de nem kell megijedni (megörülni sem, akinek ez elegendő lenne), mivel majdnem minden szerzemény között kisebb átkötő jellegű szösszenetek vannak, amik körülbelül 30 másodpercesek, és gyakorta régi tv-s műsorok vagy filmek idézetei csendülnek fel.
Marosvölgyi Luca
Palya Bea: Én leszek a játékszered – Sony Music, 2010
FILM – Szárnyalás
Hogy a tizenhat éves lányok álmodoznak, az természetes. Hogy álmaikban előkelő helyen szerepel a jóképű, gazdag herceg, az is. Baj általában akkor van, ha álmaik idejekorán beteljesülnek. Egy ilyen történetet mesél el Lone Scherfig drámája, melynek középpontjában egy bájos és okos kamaszlány áll. A hatvanas évek külvárosi Angliájának nyomasztó ürességéből és nyárspolgári szabályaitól a titokban hallgatott francia sanzonokba menekülő Jenny (Carey Mulligan), egy hideg és esős napon összetalálkozik álmai hercegével. A nála jóval idősebb, titokzatos David (Peter Sarsgaard) megmutatja neki az élet egyenruha- és magániskola-mentes oldalát, hogy aztán a nem is olyan rövid szárnyalás a szokásosan banális véget érjen. A szükségszerű csalódásból mégsem egy szerelmi tanmese kerekedik ki, hanem a főszereplő öntudatos felnőtt nővé válásának útja, melyet nagyszerűen zár keretbe a körülötte élő kisemberek korlátolt és megvásárolható világa. Nem csoda, hogy a film a Sundance fesztivál közönségdíjasa lett, köszönhetően az egyik legnépszerűbb angol író, Nick Hornby forgatókönyvének is.
Farkas Anita
Egy lányról – angol dráma, 2009
KÖNYV – Ízelítő
„Száz év múlva Philip K. Dicket a huszadik század második felének legnagyobb írójaként tartják majd számon” – írta a szerzőről Norman Spinrad. Nos, én az »egyik« szócskát beékelném a szavak közé, ám tény, Dick észrevett valamit, amit rajta kívül akkor még senki, jelesül, hogy a keretek, a szilárd struktúrák bomlása a szellemi, metafizikai síkról immáron a fizikai valóság szintjéig jutott. Legfőbb műveiben – Ubik, Palmer Eldrich három stigmája, Kizökkent idő stb. – a valóságot keresi, mely napjainkban folyton kisiklik az ember ujjai közül. Sajnos túl sokat írt, így a nagy számok törvénye alapján nem mind remeklés, ám főművei verik a Nobel-díjas hírességeket, bár ebben nincs semmi új: a jelen mindig a közepeseké. A kötetben Dick esszéiből, kritikáiból és önéletrajzából kapunk egy vaskos ízelítőt.
Pozsonyi Ádám
Philip K. Dick: Csúszkáló valóságok – Agave, 2009
OPERA – Strauss-varázslat
A Mária Terézia korában játszódó történetet a rigai vendégrendező, Andrejs Zagars a szecesszió korába, talán éppen a dalmű ősbemutatójának idejére helyezte át. A barokkos pompa helyett Julia Müer találó díszletekkel teremtette meg az opera atmoszféráját, mintegy utalva ezzel a századforduló császárvárosának hangulatára. Bármennyire fontos is egy opera hiteles színpadi megjelenítése, meghatározó a dalmű zenei interpretációja is, amely – köszönhetően az ihletetten vezénylő Kovács János betanító munkájának – maradandó élményt jelentett. Zenei irányításával a zenekar felszabadultan játszott, s így maradéktalanul érvényesült Strauss áradó, érzelemgazdag muzsikája. A szólisták közül Bátori Éva (Tábornagyné) és Meláth Andrea (Octavian) színészileg és hangilag is kiemelkedőt nyújtott, de Kálmán Péter (Faninal) természetes játéka is erőssége az előadásnak.
Spangel Péter
Richard Strauss: A rózsalovag – Magyar Állami Operaház
KÖNYV – Nomen est omen
Bár keresztneveinkkel számos könyv foglalkozik – így például a Tinta Kiadónál tavaly megjelent Keresztnevek enciklopédiája –, családneveinkről eddig valamiért elfelejtkeztek a kutatók. Olyannyira, hogy tudományos munka legutóbb a 90-es évek elején jelent meg Kázmér Miklóstól Régi magyar családnevek szótára címmel, ám ez a kötet is csak a XVI–XVII. századi neveket vette górcső alá. Az ELTE egyik legismertebb nyelvészprofesszora, Hajdú Mihály azonban vállalkozott arra a szinte lehetetlennek tűnő feladatra, hogy az Állami Népesség-nyilvántartó Hivataltól kapott lista alapján megismertet bennünket a csaknem hétmillió személy által használt, 1230 leggyakoribb családnév eredetével, változási folyamatával és jelentésével. Mindeközben utal azok földrajzi elterjedésére, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarításokat is. Talán nem meglepő, hogy a családnév-toplista élén a Nagy, a Kovács, illetve a Tóth áll, de mások mellett a Szabók, a Horváthok és a Kissek is megtalálják nevüket az enciklopédiában.
BB
Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája – Leggyakoribb mai családneveink – Tinta Könyvkiadó, 2010
ZENE – Up-Up!
A Barabás Lőrinc Eklektric 2005. novemberi megalakulása óta a zenekritikusok abszolút elismerését élvezi, külföldön és kis hazánkban egyaránt. Kétéves kihagyás után új lemezzel jelentkeztek, a 2007-es „Ladal”-nál pörgősebb hangzással, s annyi slágergyanús dallal, amennyi csak belefér. A trombitavirtuóz Barabás Lőrinc már számos formációt erősített (Irie Maffia, Soulwhat és The Uptown Felaz), játékát hasonlították már Eric Truffaz-éhoz és Miles Daviséhez. Fábián Juli gyönyörű dzsesszes énekhangja és a ghánai-magyar Sena különlegesen sokszínű hanghordozása érdekesen egészítik ki egymást, hozzájuk csatlakozott a dominikai származású Kasai, aki Kemon rapjait váltja az új felállásban. „This is just a beginning…” éneklik az albumkezdő „Strange Night”-ban, majd a szövegnek megfelelően szárnyalnak egyre följebb, könnyedén szabadon, mégis fegyelmezetten. A kiteljesedés mégis a címadó „Trick”, de az összes dal kiemelkedően jó, táncra késztető békés–melankolikus–ritmusos esszencia.
Szabó Krisztina
Barabás Lőrinc Eklektric: Trick – Szerzői kiadás, 2009
KIÁLLÍTÁS – Parázs a hamu alatt
Etnikai feszültségek, a jóléti társadalmak és a bevándorlók sokszor kiélezett viszonya, a fogyatékkal élők elfogadásának hiánya, mind a kisebbség és a többségi társadalom sokrétű kapcsolatának neuralgikus pontjai. Bár sokszor nem veszünk ezekről tudomást, mégis, mint hamu alatt a parázs, úgy izzanak a társadalomban. E néma jelekre reflektálnak a nemzetközi kiállítás művészei – többek közt török, görög, magyar, lengyel, cseh alkotók –, közös gondolkodásra ösztönözve a látogatókat. A lengyel Joanna Rajkowska Uhyst menekülttábor című fotósorozata és installációja például a bevándorlás problémakörével foglalkozik. Egy régi szász iskola termeit képzeletbeli menekülttábornak rendezte be, ahol a szobákhoz az Európába érkező menekültek népcsoportjának neveit társította. A cseh Tamara Moyzes videója a cigányok és a többségi társadalom közti feszültség megfogalmazása: egy cigány fiatalember éppen knédlibe rejtett pokolgépet készít, miközben a népét ért sérelmeket sorolja, a párhuzamosan futó interjúk pedig a valóságot mutatják be az utca emberének válaszain keresztül.
Szentei Anna
Néma jelek – Magyar Képzőművészeti Egyetem, megtekinthető: április 17-ig