John Metcalfe hangszerelte szimfonikus nagyzenekarra a tizenkét felvételt, amelyek ebben a megszólalásban csellóval, hegedűvel, zongorával, kürttel kezdődnek. A stílusukban eredetileg egymástól alapjaiban eltérő dalok az énekes enyhén mélabús, magába forduló tolmácsolásában egységes egésszé olvadva, hangulatukban saját 1980-as sikerét – Games Without Frontiers – idézik fel. Az eredmény önmagáért beszél.

Szakács Gábor

Peter Gabriel: Scratch My Back – EMI, 2010

FILM – A remény filmje

Azt már megszokhattuk, hogy a Titanic Filmfesztivál évről évre olyan ritkaságokkal örvendezteti meg a közönséget, amelyek általában kimaradnak a hazai mozik kínálatából. Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett seregszemle ezúttal is igen érdekesnek ígérkezik, főként A tigris éve címmel külön szekciót kapott, a világ élvonalához egyre inkább felzárkózó kínai alkotások, illetve a fegyveres konfliktusokat és a háborút középpontba állító tematika miatt. Mindkét kategória legkiemelkedőbb darabja a kínai Chuan Lu rendezte monumentális dráma, amely az 1937-es nankingi mészárlás, majd az azt követő megszállás áldozatainak állít emléket. A japánok által elfoglalt város lakosainak emberfeletti küzdelmét a hadifoglyok, a helyi civilek és egy japán katona szemszögéből is bemutató alkotás dokumentarista jellegű fekete-fehér képeivel, komor líraiságával és finoman felépített karaktereivel az utóbbi évek egyik legmegrázóbb filmje. Olyan remekmű, amely a háború brutalitásán túl arról is mesél, hogy az őrület nemcsak a legrosszabbat, hanem a legjobbat is kihozhatja az emberből, így mindig van remény.

Farkas Anita

Élet és halál városa – kínai filmdráma, 2009

KÖNYV – A nulla vonalán

„Kilenc, mert ez a kilencedik regényem és nem jutott eszembe jobb cím” – így nyilatkozott Andrzej Stasiuk 1999-ben írt, de hazánkban csak most megjelent könyvéről. A Magyarországon immár második legtöbbet fordított kortárs lengyel író regénye a rendszerváltás utáni Varsóban játszódik, ahol meggyötört emberek hánykolódnak egy időn túli, statikus világban. Pawel, a tönkrement kisvállalkozó létharca a fennmaradásért aluljárók, piszkos utcák és egyszer volt, sosem volt barátok küszöbén. S míg a varsói buszokon zötykölődik, elébe kerülnek sorsok, életformák, drog, prostitúció és a gengsztervilág krimibe illő mozzanatai. Mindez az emlékek lefolyójának tükrében, a végtelen, örök idő szűrőjén keresztül, a lecsúszott emberek bomlott lelkének őrlődésében. Gyökértelen emberek érzésfoszlányai hamburgeres zacskóval, az olcsó cigi füstködében, egyszerű, mégis drámaian megrázó formában. Rendszerek közti utazás fejezetek nélkül, állandó nézőpontváltással és töredezett narrációval.

Szabó Krisztina

Andrzej Stasiuk: Kilenc – Magvető Kiadó, 2009

KIÁLLÍTÁS – Hat láb, kitinpáncél

Vannak, akik rettegnek tőlük, de olyanok is, akik életüket szentelik a legnépesebb állatcsoport, vagyis a rovarok tanulmányozásának. A Magyar Természettudományi Múzeum legújabb időszaki kiállítása jól illeszkedik a múzeumtól eddig megszokott tárlatok sorába, hiszen ezúttal is interaktív módon kalauzolja végig látogatóit a rovarok titokzatos világán. Teszi ezt úgy, hogy a képzeletbeli utazás során felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát, hiszen a különböző, ám egy kicsit száraz informatív adatok és kutatási eredmények mellett ott sorakoznak a múzeum több milliós rovargyűjteményének legreprezentatívabb példányai. Ráadásul a számtalan rovarpreparátumon kívül szinte ember nagyságúra felnagyított makettek is várják a legkisebbeket, akik akár cincéreket is öltöztethetnek, de játszhatnak kirakóst a lepkeszárnybetűkkel és elmélyedhetnek a rovarrekordokban is. A célközönség tehát egyértelműen az iskolás-kisiskolás korosztály, de a kissé korosabb természetkedvelők sem fognak unatkozni.

BB

Hatlábúak birodalma – Magyar Természettudományi Múzeum, megtekinthető: november 9-ig

ZENE – Szving, szving

Fritz József, a hazai szvingzene mestere, évenként jelenteti meg Salute-sorozatának CD-it, amelyeken a műfaj egy-egy nagy egyénisége előtt tiszteleg. Az első albumot természetesen a szvingkirálynak, Benny Goodmannek szentelte. Az immáron negyedik lemez több stílusra és zenészre utal: a repertoárt 1930 és 60 közötti kompozíciók közül választották ki Gershwintől és Basietől Parkerig és Mulliganig. Érdekes, hogy a program a stúdióban alakult ki, minden zenekari tag hozhatta saját kedvenc darabjait. A korábbiaktól is jobban sikerült korongon a klarinétos-zenekarvezető altfuvolán is játszik, így még színesebb a muzsika. Míg az előző albumokon a gitár képviselte a harmóniahangszer szerepét, ezúttal Juhász Attila remek zongorajátékát csodálhatjuk meg.

Márton Attila

Joe Fritz Band: Salute – Swing Produkciós Iroda, 2009

ÉTTEREM – Csábító küllem

Magyarországon sajnos kevés a hangsúlyozottan nemzeti szimbolikát megjelenítő étterem. Egyik üdítő kivétel a kapuit 1902-ben megnyitó Apostolok, melynek 1927-től „irredenta különterme” is van, ahol az ódon falak között a hatalmas szeparék mindegyikét egy vagy két Trianonban elrabolt városnak szentelték. A Horthy korszakban készült festményeken egyebek mellett a Szabadság szobor, a Dóm tér, s a Mátyás szobor köszön vissza. Az Apostolok ma már leginkább turistalátványosságként működik, jellemző, hogy a hozzánk siető pincér is először angolul szólal meg. Nemcsak az árszabás, hanem a konyha teljesítménye is olyan, mint a turizmusra szakosodott vendéglők többségéé: az ételek zöme – legyen szó akár csak egy magyaros vegyes előételről vagy egy szimpla gulyáslevesről – az alapanyagok minőségét, az elkészítés gondosságát és az élvezhetőséget tekintve egyaránt az éppen hogy elfogadhatótól a közepesig terjedő tartományba tartozik. Vagyis, ha nem ott működne az étterem, ahol, s ha csak a konyhai szolgáltatásra építene, bizony hamar lehúzhatná a redőnyt.

Dorozsmai Endre

Apostolok Étterem – Budapest belváros, Kígyó u.

ZENE – Örült rabok háza

Vannak olyan helyek, amelyek, sosem engednek el. Martin Scorsese és Leonardo Dicaprio új filmje, a Viharsziget március elején került a hazai mozikba, s a vele párhuzamosan megjelent zenei album jól illeszkedik a film hangulatához, sőt azzal együtt élvezhető igazán. A sztori szerint Teddy Daniels és társa a Shutter Szigetre érkezik, hogy egy gyilkos nő, Rachel Solando szökése után nyomozzon. De az Ashecliffe kórházban semmi sem az, aminek látszik. Sejtelmes, félelmetes, kiszámíthatatlan, éppen úgy, mint a filmzene, mely éppen ezért gyűjtőknek alapdarab, de semmiképpen sem egy könnyű délutáni zenei blokk.

Tabajdi Daniella

Shutter Island filmzene – Music from the motion picture – Warner Music, 2010