Most végre itt van az egyetlen brit női miniszterelnökről szóló mozi, bár a szigetországi rajongók örömét némiképpen beárnyékolta, hogy a főszerepre egy amerikai színésznőt választottak. Pedig Meryl Streep, ahogyan mindenben, ebben is telitalálat: a helyenként kissé maníros játék ellenére tökéletes külső-belső átalakuláson megy át – nem hiába a már elnyert Golden Globe és a valószínűleg szintén díjra váltható Oscar-jelölés is. Sajnos a dicséret ezzel ki is fújt, az idős asszony emlékeiből kiinduló kerettörténetbe beszuszakolt életmeséből hiányzik a folytonosság, és éppen a jellemfejlődés szempontjából legérdekesebb kezdő politikusi évekre nem esik kellő figyelem. A flashback-technikával dolgozó rendező múltba ugrásai közti zavar ellenére mégis egy nézhető életrajzi filmet kapunk, azzal a dicséretes szándékkal, hogy nem akarják vele mindenáron megmagyarázni a Thatcher-korszak politikailag igencsak ellentmondásos örökségét.

Farkas Anita

A Vaslady – színes, feliratos, angol életrajzi dráma, 2011

ZENE – Születésnap

A 2011 novemberében fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő After Crying együttes kétséget kizáróan a magyar progresszív műfaj zászlóshajója. sok híresség egy életműben nem tud annyi változatosságot és tudást összegyűjteni, mint ez a zenekar egyetlen lemezén. Jó példa erre az ünnepi alkalomra megjelentetett Creatura című albumuk, amely a négy égtáj hangulatait eleveníti meg 23 tételben. A megszólaltatott hangszereket a fa- és rézfúvósoktól az elektromos hangszerekig, vonósokig legalább olyan nehéz lenne felsorolni, mint a műfajok tömegét. szürrealista hangulatok, lírai, latin és kemény rock betétek, József Attila-versrészletek váltják egymást. Méltó szülinapi ajándék, de nem az együttesnek, hanem tőle a műfaj barátainak.

Szakács Gábor

After Crying: Creatura – Periferic Records, 2011

SZÍNHÁZ – „Kattant Kata” megzabolázása

Hirtelen, mindenféle előzetes jel nélkül, díszletelemek hullanak alá: a káoszból kell építkezni, vegye hát kezdetét a játék. A kerettörténetben vándorszínészek kilincselnek egy gazdag úrnál, adna némi pénzmagot, hogy játszhassanak. Majd rövid rendezkedés, s már Padovában vagyunk. Gothár Péter zseniális játszóteret álmodott: a szürreális díszlet, a legapróbb részletekig kidolgozott gesztusok, mind megannyi humorforrás, aminek kitűnő alapot ad a szellemes szöveg (Varró Dániel fordításában), a beszédes jelmezek sora és persze a színészek játéka. Börcsök Enikő Katája a hárpiából megszelídített asszony sémáját árnyaltan hozza, nem buta sárkány, inkább határozott nő – ezért is kár, hogy nem az ő jellemének átváltozása van fókuszban, inkább a feleségregulázást elméletben is kidolgozó Nagy Ervin lendületes, macsó Petruchiója. Persze az előadás több mint egyolvasatú tanmese férfiról és nőről, sokkal inkább önfeledt játék, aminek végkifejlete is illúzió, hiszen mire megdöbbennénk, a rendező újra csavar egyet az értelmezésen.

Szentei Anna

William Shakespeare: Makrancos Kata – Vígszínház

KÖNYV – Emlékek

Fel lehet-e építeni egy alapvetően elrontott életet? Gyógyír-e a szerelem minden bajra? létezik-e vegytiszta gonoszság, vagy csak a körülmények áldozatai vagyunk? Ehhez hasonló kérdéseket feszeget az amerikai író izgalmas thrillere, amely a krimi-elemek mellett az emberi lélek legmélyebb bugyraiba vezeti el az olvasót. A három idősíkban játszódó történetben két, borzalmas gyerekkori traumákat átélt ember sorsa fut össze: a lakókocsinegyedből magát kiverekedő Pollyé és a tizenegy évesen a családja lemészárolásával vádolt Dylané. A könyv központi témája éppen ezért nem is kettejük kapcsolata, hanem a gyilkosság éjszakájáról emlékeit vesztő „Hentesgyerek” különböző élet- és lelkiállapotainak tűpontos bemutatása. A köré épített karakterek – a Vörösruhás nő, az önmagát mesterien kontrolláló báty vagy a javítóintézetben feltűnő mellékszereplők – szintén egy-egy jellegzetes viselkedéstípus kivetülései. A főszereplő folyamatos önmarcangolása fonódik össze az ő váltakozó nézőpontjaikkal, az egyre sötétedő hangulat pedig remekül beszél arról, hogy míg a Gonosz évtizedekig képes álcázni magát, önmagunkat sokkal hamarabb szörnyeteggé tehetjük.

Farkas Anita

Nevada Barr: 13 1/2 – Cor Leonis Kiadó, 2011

HANGVERSENY – Varázslat

A világklasszis Christoph Eschenbach budapesti koncertjén Brahms B-dúr zongoraversenyét és a Brahms–Schönberg g-moll zongoranégyesének zenekari változatát, ráadásként a zeneszerző Magyar Táncok című művét dirigálta. A kiváló karmester – eddigi több évtizedes pályafutása során – ezen az estén vezényelt először magyar zenekart. Karizmatikus kisugárzása azonban csodát tett az együttessel, amely a hangversenyen végig összeszedetten, fegyelmezetten követte Eschenbach instrukcióit, így leheletfinom pianókkal és tudatos fokozással kidolgozott, markáns hangzású fortékkal, hibátlan játékkal mutatták meg az elhangzott művek rejtett szépségeit. A zongoraversenyt a szintén világsztár amerikai Tzimon Barto játszotta, ráadásként pedig Chopin Chopin: cisz-moll Noctturnéjét szólaltatta meg elbűvölő virtuozitással.

Spangel Péter

Christoph Eschenbach koncertje a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával – Magyar Állami Operaház

KÖNYV – Királyi titkok

Miközben – persze leginkább a marxista történetírásnak köszönhetően – a középkori Magyarország kedvelt időszakává és királyává vált Hunyadi Mátyás, s a történészek legalább ilyen buzgón igyekeztek feltárni a Budai Nagy Antal által vezetett parasztfelkelést, majd Dózsa parasztháborúját, addig a XIV. századi Magyarországnak, benne Károly Róbert és Nagy Lajos, majd Zsigmond korának valahogy nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Az Officina Kiadó felkérésére Bertényi Iván és Szende László most elkészítette Anjou uralkodóink korának nemzeti központú összefoglalását, melyhez nagy segítséget jelentett a közelmúltban digitalizált középkori okleveles forrásanyag is. A gazdagon illusztrált kötet az eseménytörténet leírásán túl számos érdekességgel, így például a királyi családok apróbb titkaival teszi színesebbé a korszak bemutatását.

Barta Boglárka

Bertényi Iván – Szende László: Anjou-királyaink és Zsigmond kora – Officina Kiadó, 2011

KIÁLLÍTÁS – Aknay szalon

A szalon jellegű programok sorából minőségileg emelkedik ki a Semmelweis Szalon, amely mindig kiváló zenei produkcióknak és igényes képzőművészeti bemutatónak ad teret. Most a Kossuth-díjas Aknay János hozta el ide legújabb képeit, melyek ezúttal a költői kubusok világába vezetik el a nézőt. A szentendreiség konstruktív szelleme most is áthatja e munkákat, melyek igényes arányaikkal, szuggesztív foltkultúrájukkal, elmélyült színstruktúrájukkal, változatos méreteikkel az alkotói önreneszánsz határozott jeleit mutatják. Aknay János angyalai e virtuális terekben most megbújnak, figyelnek, őriznek. Azért érezni jelenlétüket, s bizonyára irányítják is az alkotót. Jótékonyan.

Feledy Balázs

Semmelweis Szalon – Semmelweis Egyetem, megtekinthető február 10-ig