A testi hűtlenség és a lelki félrelépés megítélése körül forgó kamaradarab azonban mégis elgondolkodhatja az egyszerű nézőt, hiszen rosszabb pillanataiban ki ne sóvárgott volna még egy régi szerető vagy egy új, izgalmas lehetőség után. A hűség, mint fegyelem, a szerelem és a házasság időnként kibogozhatatlan érzelmi szálaiban vergődő Joanna (Keira Knightley) és Michael (Sam Worthington) e problámája egy külön töltött éjszakában csúcsosodik ki: míg a férfi üzleti útra megy csábos kolleganőjével (Eva Mendes), a nő lakása előtt váratlan felbukkan az egykori beteljesületlen nagy szerelem, Alex (Guillaume Canet). Innentől pedig kezdetét veszi a visszafogott színészi játékkal és sejtelmes dialógusokkal döcögő banális társasjáték, amelyben a rendező a nézőkre bízza, ki a nagyobb bűnös: az, aki lélekben távolodik, vagy az, aki nem tud ellenállni a fizikai csábításnak

Farkas Anita

Tegnap éjjel – színes, szinkronizált amerikai–francia romantikus dráma, 2010 12-es

ZENE – Üzenet a világhoz

A legújabb Santana-lemez nem is annyira zenéjében, mint inkább szellemiségében egyedülálló üzenet. Előzménye, hogy 2008-ban az ausztrál kormány az őslakos aboriginektől, egy évvel később pedig Barack Obama az indiánoktól kért elnézést az elmúlt évszázadokban őket ért kellemetlenségekért. Carlos ennek nyomán nyilatkozatban fordult a világ országaihoz, hogy hasonlóképpen járjanak el földjük legelső lakosaival, új albumát pedig az amerikai földrészen őslakos indiánoknak ajánlotta. Két felvétellel a magyaroknak is adózik, ezek a Macumba In Budapest, valamint a Mr. Szabo, az utóbbi alatt néhai gitáros barátját, Szabó Gábort érti. A számokban nem is titkoltan visszaköszön a múlt, így a Europe és a Samba pa ti líraisága, másutt vérbő latin ritmusok emelik a hangulatot.

Szakács Gábor

Santana: Shape Shifter – Sony Music, 2012

KIÁLLÍTÁS – Találkozás Koreával

Megünnepelte fennállásának századik napját a budapesti Koreai Kulturális Központ, amelynek falai közt mindennapos használati tárgyak, valamint bikaszarvból készült íj, fanyílvesszők, aprólékos kézimunkával díszített ékszerdobozok, pénzesládák, tőrtokok hozzák közelebb a távol-keleti ország jelenét, elevenítik fel múltját. Láthatók többek között a történelmi filmsorozatokból ismert magas, henger alakú, fekete lószőrkalapok, a divatbemutatót pedig színpompás női esküvői viselet teszi teljessé. A teaszalonnak nevezett helységben egzotikus húros hangszerek, bútorok várják az érdeklődőket. Állandó ajánlataik között taekwondo, tradicionális harcművészet, papírhajtogatás (origami), nyelvoktatás, filmvetítés, főzőtanfolyam szerepel, olykor zenészeik adnak koncertet. Mindez tökéletesen alkalmas arra, hogy a történelmi filmek világa után a látogató a koreai valósággal is találkozhasson.

Sz. G.

Koreai Kulturális Központ, Budapest, Csörsz u. 49-51.

KÖNYV – Titkok és hullák

A fiatal, Dunaszerdahelyen élő író, Bíró Szabolcs végre levetkezte álruháját és sutba dobva álnevét (Francis W. Scott) saját jogán lépett az olvasók elé. A templomos lovagok titkát kutató történelmi kalandregényének főhőse az igen elegáns nevet viselő fiatal antikvárius, Ferenczy László, aki egy titokzatos, ám rendkívül gazdag úr megbízásából nyomoz egy talán sosemvolt, hatalmas könyvtár után. A Prágától a Balaton-felvidékig tartó őrült kalandok során pedig minden megtörténik, aminek meg kell történnie: Lászlót leütik, elkábítják, szerelmes lesz, miközben egyre csak gyűlnek körülötte a titkok és a hullák… A manapság divatos témának számító templomosokról szóló regény legnagyobb erénye, hogy nem veszi véresen komolyan önmagát: a félig fikciók, félig valós történelmi tények mentén felépülő sztori mögül olyakor kikacsingat a szerzői önirónia, az „állandó jellegű miszticizálás paródiája”. A valós kultúrtörténeti utalásokat sem nélkülöző történet így, az időnként túlmagyarázások és a hiányos jellemábrázolások ellenére is kiválóan szórakoztató olvasmány – nem mellesleg egy komplett prágai útikalauz.

Farkas Anita

Bíró Szabolcs: Sub Rosa, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2012

ÉTTEREM – Kifogástalan

Ahogy filmek esetében a producer személye alapján is lehetnek megelőlegezett elvárásaink, a vendéglőkről szintúgy sokat elmond a tulajdonos személye. Amikor az Innióba betérve (ahova érdekes módon azért mentünk, mert a Gasztronómia 2012-es Dining Guide kiadvány a legjobb reggelizőhelynek nyilvánította, miközben már nem is adnak reggelit) megtudtuk a pincérünktől, hogy a Mák Bisztró korábbi tulajdonosa, s a Laci!Konyha! résztulajdonosa, Benkő Zoltán jegyzi a helyet, már biztosak voltunk benne, hogy nem fogunk csalódni. Így is lett. Még elkaptuk a kedvezményes déli menüt, így rendelhettünk három fogást 2900 Ft-ért, ettünk padlizsánkrémet és tepertőkrémet, hallevest zöldségekkel, spárgát kecskesajttal és salátával, egy hortobágyipalacsinta-átiratot, Rib-eye steaket krumplival és bébispenóttal (ezt barátságos felár mellett), valamint némi desszertet. Az étterem házi kenyere a vendéglős élvonalon belül is kimagasló, kifogástalan állagú, friss, akárcsak Máké vagy a Laci! Konyháé. A konyha kifogástalan alapanyagokból dolgozik, az ízharmóniák kiválóak, a tálalás korszerű és esztétikus. A borlap sokkal izgalmasabb az átlagos bisztrókénál, a remek magyar tételek mellett komoly külföldi borokat is lehet kapni, a habzóbor és pezsgőválaszték párját ritkítja, külön említést érdemelnek a Champagne-i pezsgőritkaságok. A zenét tehették volna délidőben csendesebbre, de egyébként az Innióban minden a helyén volt: diszkréten, de nem zavaróan modernista beltér, a kiszolgálás, a konyha, a választék, az itallap. Nem csoda, hogy a nyitás után az Innio hamar referencia-étteremmé nőtte ki magát.

Dorozsmai Endre

Innio – Budapest, Október 6. u. 9.

FILM – Kultikus

A Grandpierre Attila nevével fémjelzett, 1975-ben megalakult Vágtázó Halottkémek a magyar és a közép-európai underground kiemelkedő zenei formációja. Az elsőfilmes Nagy Júlia dokumentumfilmjében egyebek mellett az együttes tagjain és zenekritikusokon keresztül ismerhetjük meg a rendszerváltást előtt éppen hogy csak megtűrt kultikus formáció történetét – a kezdetektől napjainkig. A népzenei elemekből építkező punkzenét játszó banda nyíltan ugyan soha nem politizált, azonban koncertjeiken olyan erővel ragadták magával a közönséget, amelyre korábban nem volt példa. A szocialista rendszer nem is tudott mit kezdeni ezzel a jelenséggel: jobb híján betiltották őket, de álnéven vagy titokban továbbra is felléptek. A Nyugat-Európában is ismertté váló együttest Iggy Pop ugyanúgy méltatta, akárcsak a dokumentumfilmben megszólaló Jello Biafra, a legendás punk-zenekar, a Dead Kennedys egykori énekese. A film annak ellenére, hogy a szuggesztív élő fellépések erejét csak részben képes átadni, az együttes extrémitását és kultuszának okait könnyeden érthetővé és átérezhetővé teszi, nemcsak a rajongók, hanem a VHK-t korábban egyáltalán nem ismerő nézők számára is.

Német Dániel

VHK – Akik móresre tanították a halált, színes magyar dokumentumfilm, 2012 16-os