A női magazinok kedvence, bár ezúttal is főszerepet játszik, szövegkönyve mindössze hét sort tesz ki. A Drive után nyilván nem hullámvasutat várva ültünk be Nicolas Winding Refn új alkotására – különösen korábbi lélektani utazása, A vikingek felemelkedése tükrében – azonban míg az ugródeszkát jelentő autós bűnügyi film érdekes karakterekkel és izgalmas történettel apellált, ebben az esetben a rendező teljesen átadta magát az atmoszférateremtésnek és a lassú folyású, szimbólumokra épülő vonalvezetésnek. Gosling ezúttal egy drogügyletei álcázásából létrehozott bokszklub vezetőjét játssza, aki bosszút akar állni bátyja haláláért, de amikor kiderül, hogy testvérével egy kiskorú megerőszakolása és meggyilkolása miatt végeztek, végül meggondolja magát. Édesanyja azonban nem hagyja ennyiben a dolgot, és rövidesen elszabadul a pokol Thaiföld szürreális utcáin. Refn új filmjében a gonosz és a még gonoszabb összecsapásáról értekezik szinte már drogos hallucináció stílusában: aki rá tud hangolódni, annak magával ragadó élménnyé válhat, a többiek viszont valószínűleg kellemeset szundítanak majd a maratoninak tűnő másfél óra alatt.

Német Dániel

Csak Isten bocsáthat meg – színes, feliratos, francia-thaiföldi-amerikai-svéd thriller, 90 perc, 2013

ZENE – Vérbeli hard rock

A Scorpions-főnök Rudi Schenker öccse 1979 óta – tízéves kitérővel – saját nevét viselő zenekara élén nyűvi a gitárokat. Ebbéli tevékenysége során valahogy mindig kissé testvére és annak bandája árnyékában maradt, noha alkotó tehetségben semmivel sem marad el mögötte. A Michael Schenker Group mindenesetre tiszteletre méltó makacssággal, bár nem ritkán átjáróházként üzemelve járja a hard rock útját. A banda ezúttal koncertválogatással jelentkezett. Az albumon 14 tétel hallható, az első három egy 1980-as Hammersmith-fellépésről való, a következő négy egy 1981-es oszakai jelenés délutáni előadásából, majd három ugyanezen koncert esti műsorából, végül az utolsó négy az 1982-es Reading Rockfesztiválról. A bevált zenei alapokon megírt nóták ma is erőteljesek, élettől duzzadók, külön öröm, hogy a hangzás is visszaadja a rockzene több mint harminc évvel ezelőtti korszakát.

Ágoston Balázs

The Michael Schenker Group: Walk the stage: the highlights – Chrysalis Records, 2013

KIÁLLÍTÁS – Herczeg 150

Ebben az évben emlékezünk meg Gárdonyi Géza születése 150. évfordulójáról, és – nagyon helyesen – rengeteg alkalom van az országban arra, hogy erre a nagy írói életműre ráterelődjön a közfigyelem. De szintén ebben az évben emlékezhetünk meg Herczeg Ferenc (1863–1954), a két világháború közötti magyar irodalom írófejedelmének ugyancsak 150. születésnapjáról, s róla, illetve életművéről pedig szinte egy szó sem esik… Pedig írói teljesítménye egy jelentős része, személyiségének tisztességessége a megemlékezést megkívánná. Ezt a hiányt próbálja valamelyest pótolni egy lelkes, sok emléket szorgalmasan gyűjtő, őrző közösség Badacsonytördemicen, amelynek faluházában – múzeumi háttérsegítség nélkül – egy értékes Herczeg-emlékkiállítást nyitottak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a nagy író 1929-ben házat vásárolt a badacsonylábdi hegyoldalban, e helyszínt rendkívül megkedvelte, s mintegy másfél évtizeden át személyes és írói sorsának egyik legfontosabb helyszíne lett. Az ott lévő épületeket bővítette, helyi borosgazdává vált, a magyar politikai és művészeti élet jelesei tettek nála látogatást. Szerepe abban is jelentős, hogy parlamenti vitát követően – a negyvenes évek elején – leállították a badacsonyi hegyen a kőbányászást, és sokat cikkezett a Balatoni Nemzeti Park kérdéseiről is. A lelkes helyi, tördemici szervezők-gyűjtők bútorokból, könyvekből, képeslapokból, fényképekből, más emléktárgyakból és dokumentumokból egy meghatóan bensőséges kamarakiállítást állítottak össze, mely méltó a közfigyelemre. A kis tárlat sok értékes információval gazdagítja az íróról alkotott képünket, melyet elősegít a Ludwig Emil és Tóth Tibor által szerkesztett kis tájékoztató kiadvány is.

Feledy Balázs

Herczeg Ferenc emlékkiállítása – Badacsonytördemic, Faluház, Hősök útja 12., látogatható: egész évben keddtől szombatig, 9–20 óráig

KÖNYV – Árvák

Finoman úszó felhőket visszatükröző, leszakadt égdarabok, szobányivá növelt akvárium, különös disznóvágás a havason, kivégzése harmadnapján feltámadt zsidó munkaszolgálatos – csak néhány Potozky László különös hangulatú novelláinak eseményeiből. A szigorú rendben tagolt – mindhárom alcím öt elbeszélést tartalmaz – történetek úgy lebegnek álom és ébrenlét, fantasztikum és a legkeményebb realitás közt, ahogyan perifériára sodródott szereplőik igyekszenek magukat átküzdeni életen-halálon. A három roma fiú tragédiába torkolló falusi nyaralása vagy a havasi árvák kétségbeesett magánya balladaszerű sűrítettségükkel, míg az elhagyott bányatóval együtt pusztuló halálos beteg fiatal nő utolsó napjai, az egyedüllétét egy galamb istápolásával enyhítő kisfiú hétköznapiságában is megrendítő életepizódja tökéletesen finomra csiszolt mondataikkal marnak fájóan a húsunkba. Ha hozzátesszük, hogy az egyetemes emberi lét ellentétes pólusairól néhol már-már elidegenítő kimódoltsággal beszélő prózakötet írója még csak huszonhat éves, valószínűleg egy jelentős írói pálya kezdetéről van szó.

Farkas Anita

Potozky László: Nappá lett lámpafény – Magvető, 2013

ZENE – Mesterduó

A népszerű művészházaspár: az énekes Lakatos Ágnes és a bőgős Csuhaj Barna Tibor zenepedagógusként is a hazai jazzvilág élvonalába tartozik. Tanítványaik tucatjait találjuk ma a műfaj közkedvelt előadói között. Ők maguk is kiváló előadóművészek, akik számos projektben szerepeltek sikerrel – együtt és/vagy külön-külön is. Duó formációjuk tehát „családi vállalkozás”: a Voice&Bass egyre ismertebb márkanév a jazzkedvelők körében. A kettős igazán összecsiszolódott, ezt azonnal érzékelhetjük, akár élőben, akár lemezről hallgatjuk meg őket. Meglehetősen nehéz, kihívásokkal teli feladat, amikor egy énekes harmóniahangszer nélküli kísérettel vállalkozik egy ilyen produkcióra, de Lakatos Ágnes profi módon oldja meg. A repertoárt is gondosan választották meg, igazán nyitottan minden zenei műfaj irányában. Saját szerzeményeik mellett Joni Mitchelltől Brian Mayig sorjáznak a szerzők. A nemzetközi dalkincsből Mitchell Big Yellow Taxi c. száma, saját kompozícióik közül pedig a nemrég elhunyt Regős István emlékének szentelt Serenade of March emelkedik ki.

Márton Attila

Voice&Bass: Into the Groove – BMM kiadó, 2013

MÚZEUM – Mitológiai játszótér

Nem véletlenül lett 2012-ben Az év múzeuma az egykori Aquincum területén lévő tárlat, amely az utóbbi évek nagy beruházásainak köszönhetően most már nem „csak” a római kor városmaradványainak gyűjtőhelye. Az 1894-ben létrehozott múzeumban ugyanis ma már nemcsak az egykori vásárcsarnok, köz- és magánfürdő vagy a – a valóban hasonló növényekkel beültetett – fűszerkert megmaradt falai közt csatangolhatunk, de a kiállítási épület is tartogat néhány, a leletek túlzsúfolt bemutatásán túli izgalmat. Korongokkal szavazhatunk például a nekünk leginkább tetsző tárgyra, a kihajtható fülek megmutatják a restaurátor- régész személyét, az alagsorban berendezett interaktív terem pedig egyenesen időutazásra szólít: az egykori római provinciáról szóló kérdések helyes megválaszolása után küzdhetünk római harcosként, felöltöztethetünk egy korabeli menyasszonyt, berendezhetünk egy konyhát, de részt vehetünk egy ásatáson is. És hogy a gyerekek se unatkozzanak, kint mitológiai játszótér várja őket élő malommal és a szörnyű Minótaurosszal, a különböző múzeumpedagógiai programok pedig nekik és szüleiknek egyaránt szólnak: szeptember 7-én például egész napos Nimfa ünnep várja a látogatókat.

Farkas Anita

Aquincumi Múzeum – Budapest, Szentendrei út 135.