Reformáció 500 emlékérem

Szilárdan őrizni kell a felismert igazságot és nyitottnak kell lenni az újra, ezt üzeni a reformáció – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), ahol a jegybank alelnökével bemutatta a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérméket.

Balog Zoltán a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnökeként az érmék szimbolikájára, illetve a reformáció értékeire utalva azt mondta: „a megnyílt kapuval a hit szabadságát, a könyvvel az anyanyelvű Biblia olvasását és a nemzeti anyanyelvű istentisztelet jelentőségét” mutatják be.

„Ha valaki jobbra tanít meg az Isten igéjéből, akkor annak engedünk”, ez az alázat is ott volt a reformációban – fogalmazott a miniszter, aki egyben református lelkész is.

Arról is beszélt: nyitottnak kell lenni azok előtt az emberek előtt is, akik talán még soha nem lépték át a templomok küszöbét. Szerinte az egyházaknak nagy kérdésük ma az, hogy lesz-e elég vonzerejük a 21. században.

Balog Zoltán egy közmondást idézve a pénzérmét az időhöz hasonlította, ami ugyanúgy fordítható jóra és rosszra is, de csak egyszer. Szerinte az érmék arra is emlékeztetnek és  figyelmeztetnek, hogy az eltelt fél évezredben hogyan gazdálkodtunk a reformáció lehetőségével.

Az MNB az emlékév alkalmából a hétfői hivatalos kibocsátási ünnepségen 10 ezer forint névértékű ezüst, valamint 2 ezer forint névértékű színesfém érméket adott ki az évforduló előtti napon.

Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke a hivatalos kibocsátási ünnepségen azt mondta,  a reformáció jelentőségére, örökségére kívánják felhívni a figyelmet, és azt az üzenetet akarják közvetíteni, hogy „ugyan már 500 éve indult el és tart a reformáció, de még most is aktuális, sőt egyre aktuálisabb”. Szükség van a megújulásra, az egyének, az országok és Európa megújulására – fűzte hozzá.

A reformáció elévülhetetlen érdemének mondta, hogy a szentíráshoz való visszatéréssel új dimenziók nyíltak meg az emberek előtt. Az emberek felé fordulást mutatja az emlékérme szimbolikája, a nyitott templomkapu is, utalva arra, hogy a reformáció közelebb akart kerülni az emberekhez, a nemzeti nyelv használatának bevezetésével is.

Az ünnepségen kiadott sajtóközlemény szerint az 5-5 ezer példányban kiadott, így korlátozott példányszámban kiadott emlékérmék tervezője Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész.

Az emlékérmék előlapján egy középkori templom bejárati homlokzata látható, fókuszában nyitott templomkapuval, utalva arra, hogy a reformáció a vallásgyakorlást megkönnyítette, hiszen a korábbi latin nyelvű misék helyett nemzeti nyelven kezdték el hirdetni Isten igéjét. Az ablakban megjelenő galambábrázolás és a templomkapuban egy pontból kiinduló öt sugárvonal a Szentlélek szétáradását hivatott megjeleníteni – írták.

MTI