Romantikán innen és túl
A XIX. századi romantika XX. századba vezető útján kirándulhat, aki a Concerto Budapest február 15-i kamarakoncertjére látogat a Zeneakadémia Nagytermébe. Pierre-Laurent Aimard, a Keller Quartet és a Concerto Budapest szólistái közreműködésével a közönség nem csupán három meghatározó zeneszerző munkásságának egyedi keresztmetszetét ismerheti meg, hanem betekintést nyerhet a kamarazene formáinak és kifejezésmódjának radikális átalakulásába is két korszak határán.
A Concerto Budapest kamarakoncertje válogatott előadói gárdát és gondosan összeállított repertoárt vonultat fel, amely méltó a kamarazene legszebb hagyományaihoz, miközben izgalmas művészi kalandra hívja a hallgatót. A pódiumon olyan nagyszerű előadók lépnek fel, mint a nemzetközi hírű francia zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard, a világszerte elismert Keller Quartet tagjai (Keller András, Kokas Katalin – hegedű, Szűcs Máté – brácsa és Fenyő László – cselló), valamint a Concerto Budapest két kiváló szólistája, Kaczander Orsolya fuvolaművész és Klenyán Csaba klarinétművész. Az est a szenvedélytől fűtött bartóki drámától Schönberg formabontó világán át egészen Brahms romantikus monumentalitásáig kíséri a hallgatóságot. Az interpretációk rangja és a művek mélysége egyaránt garancia arra, hogy ez a hangverseny maradandó élményt nyújtson minden zenekedvelő számára.
– A kamarazene minden zenélés alapja. Egy ilyen estén, ahol a legcsodálatosabb kamarazenei művek egymásra hatásának nyomait kutatjuk, ráadásul időben visszafelé haladva, megismételhetetlen szinergiák jönnek létre. Minden koncert különleges kaleidoszkóp: csak a műveket egyszerre látva kaphatjuk meg azt a mintázatot, ami semmihez sem hasonlítható, egyszeri és csak azon az estén történik meg velünk – mondja a koncert kapcsán Keller András, Kossuth-díjas hegedűművész, karmester.
Bartók 2. hegedű-zongora szonátája – amelyet a szerző 1923-ban mutatott be a Zeneakadémián Zathureczky Edével – a népzenei ihletettséget és a posztromantikus harmóniavilágot ötvözi. Szerkezete és kromatikus anyaga Schönberg hatását is tükrözi, ritmikai komplexitása és expresszív gesztusai a bartóki életmű egyik csúcspontjává emelik a művet. A darab tolmácsolói ezúttal a nemzetközi hírű francia zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard és a kamarazene ikonikus alakja, Keller András, akik kivételes művészi érzékenységgel, és a közös zenei gyökereiknek köszönhető összhanggal tárják fel a mű különböző rétegeit.
A koncert második műsorszámaként Arnold Schönberg 1. kamaraszimfóniájának kvintett-változata csendül fel, amely lenyűgöző módon egyesíti a késő romantika gazdagságát az új zenei kifejezésmódokkal. Bár a mű már magában hordozza az atonalitás és a dodekafónia csíráit, szenvedélyes, drámai íve és dinamikus energiája lebilincselő élményt nyújt minden hallgató számára. A különleges hangzásvilágot kiváló kamarazenészek tolmácsolásában élvezheti a közönség: Pierre-Laurent Aimart, Keller András, Kaczander Orsolya, Klenyán Csaba és Fenyő László mesteri játékának köszönhetően azok is könnyedén kapcsolódhatnak hozzá, akik egyébként ritkán merészkednek a 20. századi zene világába.
A különös együttállások jegyében létrehozott koncertprogram utolsó művével a huszadik századi zene egyik kiemelkedő forrásaként Brahmshoz vezeti a múltba tekintő időutazás résztvevőit, akinek az 1860-as évek közepén született f-moll zongoraötöse a kamarairodalom egyik legnagyobb ívű és legdramatikusabb alkotása. A kompozíció eredetileg vonóskvintettként született meg, de végső formájában a zongoraötös verzió vált halhatatlanná, melyet ez alkalommal az est sztárvendége, Pierre-Laurent Aimard és a Keller Quartet előadásában hallgathatnak meg a kamarazene rajongói.
