Savanyúvízi készület
Ki hinné, hogy ezt az olcsó és kellemes italt egy győri bencés szerzetes, Jedlik Ányos kísérletezte ki. A tudós tanár munkásságának első szakaszában kémiával, elektrokémiával és elektromossággal foglalkozott, később optikai kísérletekkel. Nyilván fölüdülésként, no meg a kémia szerelmeseként 1826-ban szódavízgyártó készüléket szerkesztett, annak alapján létesítették az első magyar szikvízüzemet. A készüléket latinul „apparatus acidularisnak”, magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte, afféle nyelvújítási stílusban. Igazi kísérletező, tudós tanár lévén, előadásait meggyőző demonstrációkkal kísérte, és hallgatóságát az előre elkészített mesterséges szénsavas vízzel kínálta. Készítményének sikereit mi sem bizonyítja jobban, minthogy rendtársai jóízűen fogyasztották az általa készített üdítő italt, sőt orvos ismerősei is elismerően nyilatkoztak a szódavíz hatásáról. Az első szikvízgyártó üzemet 1841-ben Jedlik hozta létre Pest-Budán, de nem ő gazdagodott meg belőle.
Hogyan is készül a szódavíz? Igen egyszerűen: az ivóvizet szén-dioxiddal dúsítják, legalább 7-8g/dm3 telítettségig. A szén-dioxid 20-30 másodperc alatt fizikailag oldódik vízben, de a kémiai oldáshoz, a szénsav keletkezéséig több idő szükséges.
Jedlik Ányos egyik előadásán a következő szavakkal mutatta be új találmányát: „Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemű savanyú vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vízen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípőssége, mellyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségéből.”
A találmány hatásosnak bizonyult az 1831-es országon végig söprő kolerajárvány idején is. Savanyú kémhatása révén nem terjesztette a járványt, és a kiszáradó betegeknek enyhülést adott.
Nem kevésbé kedvelt ital a fröccs, ami ugyancsak Jedliknek köszönhető. 1842. október 5-én Fáy András szüretre hívta barátait fóti pincéjébe. Köztük volt Vörösmarty Mihály és Jedlik Ányos is. A tudós pap magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a vendégek legnagyobb meglepetésére elkészítette a legelső fröccsöt: fehérborból és szódavízből. Igaz, akkor németesen spriccernek nevezték.
Szolnoki székhellyel, Pannonhalmán alakult meg 2005-ben a Magyar Szikvízkészítők Jedlik Ányos Lovagrendje. Az idén a tiszaújvárosi Aranyosi Tamás és a lengyeltóti Semsei Ottó vette át az oklevelet a szolnoki görög katolikus templomban.
Hankó Ildikó
Jedlik Ányos, a kiváló tudós 1800–1895 között élt, és a pesti tudományegyetem fizikamechanika tanára volt. Abban az időben nem volt hátrány, ha valaki pap, lelkész létére tudományt is művelt. Ma alig találni olyan kutatót a Magyar Tudományos Akadémián, aki igét és tudást is hirdet.
Fröccslexikon
kisfröccs 1 dl bor + 1 dl szóda
nagyfröccs 2 dl bor + 2 dl szóda
hosszúlépés 1 dl bor + 2 dl szóda
házmester 3 dl bor + 2 dl szóda
viceházmester 2 dl bor + 3 dl szóda
háziúr 4 dl bor + 1 dl szóda
polgármester 6 dl bor + 4 dl szóda
mafla 0,5 dl bor + 0,5 dl szóda
csattos 1 dl bor + 0,5 dl szóda
sóher fröccs 1 dl bor + 9 dl szóda