Fotó: Vermes Tibor
Hirdetés

A magyar kultúra napján tartott sajtótájékoztatón kivételesen nem az intézmény aktuális előadásairól, produkcióiról esett szó, hanem a háttérben folyó értékőrző tevékenységről, amely kevéssé látványos, de annál fontosabb szegmense az Operaház működésének. Ókovács Szilveszter elmondta, az Operaház az opera- és balettjátszás fellegváraként az élő színpadi műfajokat hirdeti és műveli, ám a magyar kultúra egésze szempontjából az intézmény kötelessége, hogy az előadásaikra eljutni nem tudó érdeklődők számára biztosítsák online fórumaikon, vagy az erre alkalmas online applikációk segítségével a magyar kultúra operával és balettel kapcsolatos emlékeit, értékeit, azaz az Operaház múltját és jelenét szabadon elérhessék.

Virtuális kincstár

Fotó: Vermes Tibor

Az Operaház fennállásának 140 éves évfordulója alkalmából letisztult, megújult és új keresőfunkciókkal bővült a Dalszínház csaknem másfél évtizedes előkészítés után öt éve útjára bocsátott digitális archívuma, amelyben a 2024 szeptemberi évadkezdésig több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. A kivételes gazdag archívum és közel 5000 fotót számláló médiatár az elmúlt hónapokban további több száz, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval is gazdagodott. Az OPERA 2019-ben kötelezte el magát, hogy a streamingplatformok segítségével is a lehető legszélesebb körben tegye elérhetővé a magyar operafelvételeket a magyar és nemzetközi közönség számára. A folyamatosan bővülő listán jelenleg 26 cím található meg a nagy szolgáltatók (Spotify, Apple, Tidal, Deezer stb.) kínálatában, amelyek ingyenes regisztrációval több platformon is hozzáférhetők. A streamingszolgáltatóknál elérhető művek közt többek között Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Bella Máté: A tavasz ébredése, vagy Dés László: A vágy villamosa című balett zenéje is szerepel.

Fotó: Vermes Tibor

Az előadások jobb megértését és könnyebb befogadását célozzák a podcast sorozatok, amelyek az Operaház Spotify-csatornáján és a hivatalos honlapján, az adott produkció adatlapján elérhetők. E negyedórás hanganyagok a darabok keletkezéstörténetébe és zenéjébe nyújtanak bevezetőt, illetve a rendezések, koreográfiák befogadásához támpontokat. Az immár 66 darabot számláló sorozat darabjai az előadások előtt, akár útközben is könnyen meghallgatható.

A haladó, mondhatni feketeöves operarajongók számára szól az Abszolút hallás című podcast, amely elemzéseket, s társművészeti kapcsolódásokat, összefüggéseket is keresnek egy-egy előadás kapcsán. A MűGonddal koprodukcióban létrejött sorozat minden darabhoz három, egyenként 60 perces online előadást tartalmaz Mona Dániel zenetörténész és Hoványi Márton összehasonlító irodalomtudós és teológus kalauzolásával. A zenei és irodalmi elemzések mellett megszólalnak az adott mű szempontjából releváns alkotók és művészek is. Az Opera YouTube- és Spotify-csatornáján is visszahallgatható sorozat eddig elkészült négy darabja Mozart Idomeneo és Don Giovanni, valamint Puccini Turandot című operáját és Csajkovszkij A diótörő című balettjét dolgozta fel.

Korábban írtuk

Rajtunk a világ szeme

Az operaházakat tömörítő legnagyobb európai szervezet, az Opera Europa 2017 óta biztosít lehetőséget vállalkozó kedvű tagszervezeteinek, hogy az OperaVision.eu platformján az Európai Unió Kreatív Európa program támogatásával egy-egy produkciójukat fél éven át díjmentesen tegyék elérhetővé azok számára, akik személyesen nem tudnak eljutni egy-egy előadásra.

A Magyar Állami Operaház eddig nyolc produkciójával vett részt a kezdeményezésben, köztük olyan nemzeti opuszokkal, mint a Bánk bán és a Hunyadi László, de itt volt látható Eötvös Péter Valuska című operájának ősbemutatója is. Jelenleg John Adams Nixon Kínában című operájának magyarországi premierje tekinthető meg az internetes felületen 2025. március 29-ig, és a nemzetközi együttműködés a következő években is folytatódni fog. A közeljövőben az OperaVisionön megosztott kilenc előadás hanganyaga, valamint egy Bretz Gábor közreműködésével készült árialemez felvételei ugyancsak elérhetővé válnak az OPERA YouTube-csatornáján.

Emlékek őrzői

Radnai Miklós, az Operaház egykori igazgatójának kezdeményezésére, még a század 1920-as éveinek második felében indult el az Operaház Emléktárának működése, ma Karczag Márton, az Emléktár vezetője végzi harmadmagával az Operával kapcsolatos dokumentumok, relikviák rendezését, számbavételét és feldolgozását. Kutatásának eredményeképpen jelent meg a mostani bemutatott kötet, a Reformátorok az Operaházban címmel a Bánffy-Hevesi (Bánffy Miklós, az Operaház igazgatója és Hevesi Sándor az Operaház főrendezője) 1912 és 1918 közötti korszakát dolgozza fel: Bánffy, az erdélyi polihisztor nevéhez fűződő korszak épületfelújítással indult, és két világhírű Bartók-premierrel zárult le. A sajtótájékoztatón elhangzott, Bánffy Miklós nem csak kitűnő érzékkel igazgatta az Operaházat, hanem zeneszerzőnek sem volt utolsó, szerzeményeinek kottái nemrég kerültek elő, amelyekből az Operaházban felvételt is készítettek, zongorán szólaltatva meg az egykori főigazgató által szerzett dallamokat. A Karczag Márton hozzátette, az általa jegyzett kötet fókuszában álló korszak egyik legnagyobb vívmánya e két tehetséges ember, Bánffy és Hevesi együttműködése, akik a „lefúrt lábú éneklés” műfaját valódi színházzá avatták.

Fotó: Vermes Tibor

A Bánffy-korszakkal foglalkozó kötet megírása nagy kaland, nagy utazás volt, és rávilágít az Emléktár által végzett tevékenységre is, amely igyekszik az Operaház múltjának néhány kevéssé ismert mozzanatát, időszakát feltárni. Ez a fajta utólagos „rendbetétel” az egyik küldetésünk”

– fogalmaz Karczag Márton, hozzátéve, hogy az Emléktár gyűjteménye a legkülönbözőbb Operával kapcsolatos tárgyakra, relikviákra, dokumentumokra kiterjed, a feldolgozás része a könyvkiadás, és az Operaház internetes felületén megtalálható gazdag digitális archívum működtetése. Emellett kiállításokat is szerveznek, igyekeznek tehát 21. századi formában bemutatni a gyűjteményüket.

„Reményeink szerint egy év múlva, a magyar kultúra napján nyílhat meg az Operamúzeum az egykori Belcanto étterem helyén, ami az Andrássy út és a Dalszínház utca sarkán áll. Az épület jelenleg üres, terveink szerint, ha sikerül az épületet kibérelni, itt nyílhat meg az ország első ilyen jellegű múzeuma”

– mondja Karczag Márton, aki szerint az új intézmény koncepciójának kialakítása óriási kihívás, hiszen ma már jóval többet vár el a kiállításoktól a kultúrafogyasztó, mint akár húsz évvel ezelőtt. A vitrinben bemutatott tárgyak ma már senkinek sem keltik fel az érdeklődését, ma már másképpen kell a közönséggel kommunikálni, sőt, újra kell definiálni a korábban egyértelműnek vélt fogalmainkat is.

Fotó: Vermes Tibor

A sajtóeseményen Ókovács Szilveszter főigazgató ünnepélyes kötelességének is eleget tett: kerek születésnapjuk alkalmából köszöntötte az OPERA két örökös tagját, Miller Lajos Kossuth- és Liszt-díjas operaénekest, valamint Uzoni Máriát, a Dalszínház korábbi protokollfőnökét.