Hirdetés

A lengyeleknek azért olyan fontos az ötvenes-hatvanas évtized, mert akkor építették újjá az országukat, még ha nem is pont úgy, mint ahogyan szerették volna. Sok volt a szovjet instrukció és a Kremlből érkező jó tanács. No meg az „ajándék”! A varsói kultúrpalota felépítéséért, amely a moszkvai Lomonoszov-egyetem központi épületének mása, például nem kellett fizetni, de örökre emlékeztette a lengyeleket a „felszabadítóikra”. 

A kilencvenéves lengyel fotóművész, Tadeusz Rolke hatvan esztendeje van a pályán, és mindig minden érdekelte: fotózott börtönt, cigánytábort, gyári öntődét, kocsmabelsőt, kecses vonalú női testeket, sőt, egy ivócimborája pucér fenekét is. Mindig a valóság tényszerű, sokszor drámai jelenségei és a szép nők, illetve a szép ruhák érdekelték. Ebből az érdeklődésből születtek kifejezetten vonzó divatfotói, és sokat fényképezett táncdalénekeseket, színészeket. Hamar sztár lett maga is. Azokból a felvételeiből nyílt most kiállítás, amelyeket az ország egyik legérzékenyebb történelmi periódusában, az említett ötvenes-hatvanas években készített. A tárlat tömör, mégis sokszínű és igen beszédes korrajz, érdekesség, hogy Rolke több ismert képén is feltűnik a kultúrpalota. Véletlen lenne, vagy neki mégiscsak tetszett a szovjet ajándék?