Szférák között

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el Értéktár nevű műkincsvásárlási programját, amelynek legfontosabb célja az volt, hogy a lehető legnagyobb számban szerezze vissza a külföldi tulajdonba került hazai műkincseket. A kezdeményezés sikerét bizonyítja az a 13 milliárd forintból vásárolt 34 műalkotás, illetve esetenként több száz darabos gyűjtemény, amelyek között olyan történelmi jelentőségű műtárgyakat találhatunk, mint Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című monumentális képe, illetve Orbán Dezső, Csernus Tibor, Tiziano és Benczúr Gyula alkotásai. Jóllehet az Értéktár program 2018-ban befejeződött, a jegybank ingatlanüzemeltető cégén keresztül tovább folytatta értékmentő munkáját, ezúttal kortárs hazai művészekre koncentrálva. A mára 1400 alkotásból álló kortárs kollekció a háború utáni időszaktól egészen a közelmúltig tartalmaz műveket olyan világhírű alkotóktól, mint Hantai Simon, Reigl Judit, Bak Imre, Keserü Ilona vagy Maurer Dóra.

Látható és kutatható

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményét az MNB Arts and Culture gondozza, akik saját kiállítótér hiányában különböző együttműködések révén szeretnék láthatóvá és kutathatóvá tenni a kollekció darabjait. Ennek köszönhetően volt már kiállításuk Budapest mellett Győrben, Veszprémben és Miskolcon, de bemutatkoztak New Yorktól Berlinen és Velencén át Szöulban is, idén pedig Isztambulban volt látogatható az az algoritmikus művészettel foglalkozó kiállításuk, amely Maurer Dóra, Vera Molnar és Rákóczy Gizella életművébe engedett betekintést. Ebbe a sorba illeszkedik a Várkert Bazár Ybl6 Művészeti Terében Szférák között – Művészet és tudomány – Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből című, a közelmúltban nyílt tárlatuk is.

– A kiállítás kronológiai értelemben ott veszi fel a fonalat, ahol a művészet és a tudomány szoros kapcsolatát Moholy-Nagy László, Breuer Marcell vagy Kepes György műveikkel annak idején világhírűvé tették. Ehhez olyan alkotókat választottam ki, akik nem csupán az egyes tudományterületekre reflektálnak, hanem a gondolkodásmódjuk egésze a tudományos látásmódhoz köthető, munkáikon megjelenik a természettudományos, a mérnöki vagy az építészeti szemlélet. A válogatásban négy generáció két tucat művészének alkotásaival, a festmények mellett szobrokkal, üvegképekkel és installációkkal találkozhatunk – vázolja a Szférák között című tárlat koncepcióját Mészáros Flóra művészettörténész, a kiállítás kurátora, aki tudományos gondolkodású ember lévén mindig az objektivitást és a hitelességet keresi a művészetben.

A tudomány világában

A Szférák között a közép-európai geometrikus művészet karakteres alakjával, az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő felvidéki festő, Szentpétery Ádám univerzumával kezdődik, aki az űr, az űrfizika világába repít bennünket. Képeit precíz szerkesztések, matematikai konstrukciók jellemzik, amelyek Mondrian és Vasarely optikai illúzióját idézik. A komputerkultúra hatását mutatják be Bak Imre munkái, miközben Horváth Lóczi Judit 27 darabból álló műalkotás-együttese a számítógépes és matematikai művészet úttörője, Vera Molnar előtt tiszteleg; a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Konok Tamás geometrikus absztrakt képei pedig az építészeti gondolkodás mentén teremtenek értéket. Különösen érdekesek Gáspár György laminált üveglapokból tömbbé formált alkotásai, melyek a kurátor szerint egyedi helyet töltenek be a hazai kortárs képzőművészetben. A 2000-es években pályára lépő üvegtervező iparművész munkái ott vannak a világ legjelentősebb üvegművészeti múzeumában, a New York-i Corning Museum of Glassban, mint ahogyan Elton John gyűjteményében is. A brit zenész a művész fukusimai atomkatasztrófa ihlette üvegszobrát, a 35 kilogrammot nyomó, fél méter nagyságú Uranium IV.-et vette meg egy londoni galéria kirakatából az 2010-es évek közepén.

– Az 1960-as évekbeli akció jellegű gondolkodás nyilvánul meg Hantai Simonnál és Reigl Juditnál, akik alkotásaikhoz a természet erőit is segítségül hívták. Hantai Simon az édesanyjától látott batikoláshoz hasonlóan összegyűrte, összecsomózta a vásznat, majd festékbe mártotta és a végeredményt a természetre bízta – mesél Mészáros Flóra Hantai Panse című képe előtt állva arról a gyűrésre és hajtogatásra épülő pliage-technikáról, melynek egyik legnagyobb mesterének Hantai Simont tartották. – De ugyanez a természeti beavatkozás foglalkoztatta Reigl Juditot is, aki egyszer rádobott festékkel, máskor pedig gesztusszerűen megfestett vásznakkal adott teret a külső erőknek. Ám míg Hantai a gyűrött hatású földet vagy a tengert ragadta meg, addig utóbbi inkább különböző kémiai kísérleteket végzett.

A tudomány és a művészet közti átjárhatóság sora aztán olyan művészekkel folytatódik, mint Csáji Attila vagy a teremtett rend megnyilvánulásait kutató Lantos Ferenc, illetve az ultraibolya fény hatására foszforeszkáló, többdimenzióssá váló akrilképeket alkotó Mengyán András.

Befektetés a jövőbe

Jóllehet a 2025. május 11-ig látogatható Szférák között az MNB által életre hívott kortárs gyűjteménynek „csupán” a művészet és a tudomány kapcsolatát vizsgáló, arra reflektáló művekre koncentrál, ezekkel is meggyőz bennünket: az elmúlt évek során a Magyar Nemzeti Bank kollekció-építése az értékmentésen túl hozzájárult a kortárs magyar művészet nemzetközi piacon való pozicionálásához is. Merthogy szakított azzal a szocialista és posztszocialista örökséggel, amely a műtárgyakat maximum nyomott áron volt hajlandó megvásárolni, hiszen leginkább csak ajándékként tekintett rájuk, degradálva értéküket, a mögöttük álló művészi teljesítményt.

A gyűjtemény gyarapítására javaslatot tevő neves művészettörténészek – dr. Fabényi Julia, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, dr. Keserü Katalin művészettörténész; dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, a párizsi Centre Pompidou – Musée Nationale d’Art Moderne IC Central Europe bizottságának alapító tagja; dr. Petrányi Zsolt művészettörténész, főmuzeológus, illetve dr. Rieder Gábor művészettörténész – pedig biztosítékot jelentenek arra, hogy egy olyan kollekció jött létre, amelynek alkotásai nemcsak művészeti értéküket tekintve megkérdőjelezhetetlenek, de pénzügyi értelemben is értékállóak, hiszen az ezeket készítő művészek ára ma is folyamatosan emelkedik a hazai és nemzetközi műtárgypiacon. A művészet, így a kortárs művészet támogatása tehát nem más, mint értékálló befektetés a jövőbe.